Az 1920-as, 30-as években dédanyáink, ha a vasárnapi ebéd után némi kikapcsolódásra vágytak, a magazinok lapozgatása közben egészen biztosan találkoztak Bethlen Margit nevével. Bethlen István miniszterelnök felesége ugyanis amellett, hogy rendszeresen szerepelt az újságokban mint a magyar „first lady” és a társasági élet egyik legfontosabb szereplője, saját jogán is igyekezett kivívni az olvasók elismerését: novellákat, színműveket és meséket írt.
A társasági élet pletykái és a hírességek viselt dolgai persze már akkor is jobban érdekelték az olvasókat, mint a magas irodalom. Tudta ezt a Színházi Élet főszerkesztője, Incze Sándor is, aki igen jó érzékkel választotta ki a szerzőit. Amellett, hogy például Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Hunyady Sándor is írt a lapba, a korabeli társasági élet népszerű és ismert hölgyeit is felkérte szerzői közé.
Így történt, hogy báró Hatvany Lili színi- és mozikritikákat írt, gróf Bethlen Margit pedig „leveleket” küldött a lap számára, amelyben életének kisebb-nagyobb jelentőségű eseményeiről számolt be. De eseményszámba ment az is, ha részt vett egy társasági összejövetelen vagy egy premieren: megírták, milyen ruhát viselt Molnár Ferenc egy darabjának bemutatóján („fekete csipke”), hogyan készült a karácsonyra („a fiát várja Rómából és a nővérét Erdélyből. Családi vacsora készül”), hol és hogyan töltötte gyermekéveit; vagy mit szólna hozzá, ha nők vezetnék a világot. Beszámoltak legújabb darabjairól, novellásköteteiről és a pantomim-előadásról, amit szerzőként jegyzett. Aki Herczeg Ferenc lapját, az Új Időket vette a kezébe a feketekávé mellé, kevesebb pletykát és társasági hírt talált, viszont jóval több, a grófnő tollából származó novellát, kisregényt és mesét olvashatott. Ha pedig a Pesti Hírlapra esett a választása, felváltva olvashatta Márai Sándor és Bethlen Margit tárcanovelláit.
A miniszterelnök felesége
Bethlen Margit elsősorban arra törekedett, hogy írásai által ismerjék a nevét – bár azt, hogy a miniszterelnök felesége, nem tudta és nem is akarta eltitkolni. 1901-ben ment feleségül gróf Bethlen Istvánhoz, aki akkor, 27 évesen már a szabadelvű párt országgyűlési képviselője volt, majd 1921-től tíz éven át Magyarország miniszterelnöke. Bethlen István 1931-ben lemondott, de továbbra is a politika világában maradt: maradék befolyását latba vetve igyekezett visszafogni a második világháborúba a németek oldalán fejest ugró magyar politikusokat. Elítélte a zsidótörvényeket, ellenezte a németbarát külpolitikát és óriási hibának tartotta, hogy Magyarország is belépett a világháborúba.
Bethlen Margit számára azonban korántsem csak előnyökkel járt, hogy férje a hatalom csúcsára jutott. „Igaz, hogy férje révén kiszélesedett a közéleti kapcsolatrendszere, de arisztokrata származásából fakadóan e körökben egyébként is otthonosan mozgott” – árulta el Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, aki szerzőtársával, Filep Tamás Gusztávval könyvet is írt Bethlen Margitról.
„Íróként azonban egyértelműen hátrányt szenvedett, nemcsak a bethleni politika ellenzői, hanem saját politikai köre felől is.
Kozma Miklós, aki a korszak sajtó- és kultúrpolitikájának meghatározó alakja volt, nem támogatta Bethlen Margit írói törekvéseit, sőt több esetben háttérbe szorította műveit, az írónő művészbarátságairól dehonesztálóan nyilatkozott. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy alkotói teljesítménye nem kapta meg a korabeli elismerést, amelyet tehetsége és munkássága méltán megérdemelt volna” – vélekedik az irodalomtörténész.
Gyanús származás
Ugyanakkor azt sem lehet eldönteni, hogy a népszerűség és az elismerő kritikák valóban az írói tehetségnek szóltak-e, vagy annak a ténynek, hogy történetesen ő volt a miniszterelnök felesége. A férj, Bethlen István miniszterelnöki szerepe elhomályosította Bethlen Margit saját alkotói teljesítményét.
„A kortárs sajtó és kritika többnyire mint »a miniszterelnök feleségét« emlegette, nem pedig mint önálló írónőt.
Mi több, eleve szkepszissel fogadta nagyobb kompozícióit, például regényeit. Emellett arisztokrata származása is gyanút keltett egy olyan korszakban, amikor az írói hivatást elsősorban polgári, sőt gyakran népi értékekhez kapcsolták” – mondta Rózsafalvi Zsuzsanna. A szocializmus évtizedei alatt pedig maga az arisztokrata származás ténye elegendő volt ahhoz, hogy egy írót feledésre kárhoztasson a kultúrpolitika.
Bethlen Margit teremtette elő Karinthy műtétjének költségeit
A kortársak kedves, szellemes, szerény hölgynek ismerték meg Bethlen Margitot, aki sokszor fittyet hányt a protokollelvárásokra, írótársaival viszont közvetlen és nagylelkű volt: például ő teremtette elő Karinthy Frigyes svédországi agyműtétének költségeit. „Az arisztokrata családból származó művelt asszony magabiztosan mozgott a sajtó, színház és a művészvilág köreiben” – mesél Bethlen Margit személyiségéről és életéről az irodalomtörténész.
A történelem viharában
„A két társadalmi csoport között kevés átjárás volt. A negyvenes évek közepére pályája csúcsára ért, ám a történelem közbeszólt. 1944-ben a német megszállás után férje, Bethlen István illegalitásba kényszerült, a család lapjait – köztük a 8 Órai Újságot és az Ünnep című folyóiratot – betiltották, őt magát pedig rövid ideig fogságban is tartották. A háború után a félreállítás, a vagyonvesztés és a kitelepítés évei következtek:
férjét a szovjetek hurcolták el, ő maga Tiszasülyre került, ahol a termelőszövetkezet földjein dolgozott grófok, arisztokraták, politikusok társaságában.
Minden visszaemlékezés szerint méltósággal viselte sorsát, tartását és szellemi igényességét soha nem veszítette el. Rendkívül megrendítő volt a róla szóló emlékezésekben arról olvasni, hogy a nyolcvannyolc évet megélt írónő a történelem viharaiban is megőrizte emberi és erkölcsi integritását.” Leszármazottai szétszóródtak a világban: Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája – Bethlen család című rövidfilmben egyik dédunokája vall arról, milyen is az a szellemi örökség, melyet a származásukkal együtt kaptak.
Meglepően modern
Az irodalomtörténész számára a legnagyobb meglepetést Bethlen Margit életművének sokrétűsége és társadalmi érzékenysége jelentette. „Nem csupán a női lélek finom rezdülései, hanem a modernizáció és a társadalmi átalakulás, illetve a városfejlődés, a térhasználat problémái is foglalkoztatták. Humoros szövegekben foglalkozott a technikai újításokkal, így például az autó, a telefon, a rádió megjelenésével.” Szívesen írt tragikus sorsú nőkről, foglalkoztatták korának erkölcsi dilemmái, a nők döntési lehetőségei és a társadalmi elvárások hatása az egyéni életútra, de figyelemre méltó az is, hogy Cserebogár című darabjában például az eutanázia kérdését feszegeti.
Bethlen Margit nem kísérletezett merész témákkal (mint például Erdős Renée) vagy formai újdonságokkal, így az utókor nem üdvözölheti az emancipáció irodalmi úttörői között. Ugyanakkor Rózsafalvi Zsuzsanna szerint Bethlen Margit életműve azt bizonyítja, hogy a két világháború közti magyar irodalomban egy női szerző is képes volt komplex, erkölcsi és pszichológiai kérdéseket tárgyalni, miközben megőrizte sajátos hangját.
Ha kíváncsi vagy rá, milyen botrányt kavart Erdős Renée pikáns regénye, ezt a cikket ajánljuk.
