írónő 3 - Dívány

A minden idők egyik legkiválóbb krimiszerzőjének tartott Agatha Christie írói karrierje során 66 detektívregénnyel és 14 novelláskötettel örvendeztette meg a műfaj szerelmeseit, egy alkalommal azonban ő maga is rejtélyes bűneset áldozatává vált. 1926-ban a fiatal írónőnek 11 napra nyoma veszett; az országos szenzációt keltő eset megoldása máig várat magára, az érintett ugyanis egész életében azt állította, nem emlékszik, mi történt vele ebben az időszakban.

Abigél, Régimódi történet, A Danaida, Az ajtó – csak néhány cím Szabó Magda termékeny regényírói karrierjéből, de nélkülük nem lenne ugyanaz a 20. század magyar irodalma – mégis csak egy véletlen felismerésnek köszönhetjük, hogy ma olvashatjuk ezeket a könyveket.

A 20. század eleji francia irodalom legkiemelkedőbb írónője volt Colette, akiről mégis alig hallott a nagyvilág. Botrányhősként sokkal inkább ismerik, pedig művészete és az önkifejezés iránti olthatatlan vágya kibogozhatatlan egységbe fonódott.

Kádár Erzsébet helye a legnagyobb nyugatos írók névsorában volt, rövid és hányattatásokkal teli élete során mégsem teljesedhetett ki.

Mary Shelley szívesen bolyongott a Szent Pongrác-templom temetőjében. Olvasgatott, halott édesanyjával találkozott, és itt vesztette el a szüzességét is. Talán különösnek tűnhet, hogy egy fiatal lány sírhalmok között tölti a szabadidejét, de Mary hobbija sokat tett hozzá a Frankenstein megszületéséhez.

A világirodalom kétezer alapműve közé sorolták könyvét Amerikában, a Vénusz bolygón krátert neveztek el róla, és ő a legtöbbet olvasott magyar írónőnk, de Magyarországon alig tudunk valamit róla. Mi lehet ennek az oka?

Romkocsmák, pia és szex, molesztálás és gender-tematika jól megfér Czapáry Veronika első könyvében.

Mesterséges megtermékenyítés, a gyerek elhagyása, abortusz: többek közt ezekről is szó esett a Margó Feszt 4 nőíróval megrendezett beszélgetésén.