A Frankenstein írója a randevúit is a temetőbe szervezte

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mary Shelley szívesen bolyongott a Szent Pongrác-templom temetőjében. Olvasgatott, halott édesanyjával találkozott, és itt vesztette el a szüzességét is. Talán különösnek tűnhet, hogy egy fiatal lány sírhalmok között tölti a szabadidejét, de Mary hobbija sokat tett hozzá a Frankenstein megszületéséhez.

„Egyáltalán nem szokatlan, hogy két kiváló irodalmi személyiség lányaként nagyon korán foglalkoztatni kezdett az írás” – állt a Frankenstein 1831-es kiadásának bevezető szövegében. Mary Shelley így válaszolt arra a gyakran feltett kérdésre, hogy egy ilyen elbűvölő fiatal lány hogyan képes ilyen szörnyűséges dolgokról írni. Szülei valóban hozzájárultak a regény születéséhez, de nem kizárólag tehetségük átörökítésével.

Az anya szelleme

A Frankenstein megjelenését azonban csak az egyik szülő érte meg. Mary édesanyja Mary Wollstonecraft, a híres feminista író volt, aki rövid élete során olyan műveket publikált, mint például az A Vindication of the Rights of Woman (A nő jogainak védelme), és nem sokkal lánya születése után vesztette életét. Mary soha nem tudott megszabadulni a bűntudattól, pedig édesanyja haláláról korántsem ő, hanem a korabeli viszonyok tehettek: Semmelweis Ignác csak pár évtizeddel később jött rá a fertőtlenítés jelentőségére a boncteremből a szülőszobára ékező orvosok esetében, így dr. Poignard a placentát darabokban, mosatlan kézzel távolította el az anya testéből, akivel néhány nappal később az ebből adódó gyermekágyi láz végzett. 

Mary Shelley édesanyját ezután egy sírkő testesítette meg – írja Sandra M. Gilbert Horror’s Twin: Mary Shelley’s Monstrous Eve (A borzalom ikre: Mary Shelley rettenetes éjszakája) című tanulmányában. Gilbert megjegyzése egyáltalán nem szimbolikus, Mary valóban rengeteg időt töltött anyja sírjánál a Szent Pongrác-temetőben, miközben a műveit olvasgatta. Apja, a reformista író és filozófus William Godwin először gyerekkorában vitte el a lányt a sírhoz, Mary pedig később is látogatta a temetőt, főként miután apja feleségül vette a szomszédjukat, Jane Clairmontot, akit ki nem állhatott.

Mary nagyon sok időt töltött anyja sírjánál
Fotó: 400tmax / Getty Images Hungary

„Mivel nem ismerte az anyját, életének azon korai szakaszában, amikor a Frankensteint is írta, önmeghatározása az olvasás segítségével történt” – jegyzi meg Gilbert. Vég nélkül tanulmányozta szülei írásait: ezeken keresztül próbált kapcsolatot létesíteni velük, egyfajta szülőpótlékként működtek számára. A legtöbbször a temetőben vette elő a könyveket.

Randevú a temetőben

A hely jelentése új értelmet nyert, amikor feltűnt a színen Percy Shelley. Godwin otthonában komoly szellemi élet folyt: a házat olyan nevek keresték fel, mint a radikális esszéista William Hazlitt, a festő Thomas Lawrence, a kémikus Humphry Davy és a költő Samuel Taylor Coleridge, de egyikük sem volt olyan hatással Maryre, mint Shelley, aki 1812-ben érkezett először vacsorára a házukba. Csak 1814-ben láthatták egymást újra. Mary ekkor töltötte be tizenhatodik életévét, Shelley pedig már elmúlt 21, és egy másik tizenhat éves lány férje volt. Ennek ellenére szívesen sétáltak és beszélgettek – természetesen a Szent Pongrác-temetőben. Maryt lenyűgözte Shelley idealizmusa, rettenthetetlensége és az, amit barátja, Thomas Jefferson Hogg úgy hívott: vad, intellektuális és földöntúli megjelenés.

Mary Shelley és Percy Bysshe Shelley
Fotó: Wikipédia

Martin Garrett, Mary Shelley életrajzírója szerit Godwin valószínűleg azt feltételezte, hogy a két fiatal a reformista eszméket vitatja meg. Talán azt is, de ennél azért több is történt. Júniusban bejelentették, hogy szeretik egymást, nem sokkal később pedig egymás karjaiba omlottak – ez állítólag szintén a temetőben esett meg.

„Édesanyja sírja szokatlan, mi több hátborzongató helyszín olvasáshoz, íráshoz vagy szexhez” – írja Garrett. A temető Mary számára azonban mégsem a rothadó testek tárházát jelentette, hanem a tudás és az édesanyjával való kapcsolat helyszínét. Olyan teret, ahol zavartalanul olvashatott, mélyíthette irodalmi tudását, találkozhatott édesanyjával és megismerkedhetett a testiség titkaival.

A temető az új laboratórium

A temető mint a (sokszor tiltott) tudás helyszíne leghíresebb munkájában is feltűnik. Diákként Victor Frankenstein tanulmányai elvégzése közben szintén a temetőt járja, mondván: ahhoz, hogy felderítsük az élet gyökerét, előbb a halálhoz kell fordulnunk. Olyan fontos helyszín ez, ahol a fiatal tudóst az a felismerés éri, ami megalapozza a regény történetét:

„Minthogy épp e bomlás okát és folyamatát vizsgáltam, kénytelen voltam éjszakákat és nappalokat eltölteni kriptákban és csontházakban. Figyelmemet minden olyasmi megragadta, ami a kifinomult emberi érzelmek számára elviselhetetlen. Láttam, hogyan bomlik szét és semmisül meg a szép emberi test. Megfigyeltem, miként követi az élet virágzó szépségét a halál rombolása. Láttam, miként örökli meg a féreg a szem és az agy csodáit. Csak hallgattam, s megfigyeltem, elemeztem az oksági kapcsolat minden apró kis részletét, amint az az életből a halálba és a halálból az életbe való átmenet során megnyilvánul, mindaddig, míg a vaksötétben hirtelen belém nem hasított a felismerés fénye – olyan ragyogó és csodás volt e fény, hogy miközben megszédültem a világában elém táruló távlatoktól, meg is voltam lepve: oly sok lángeszű ember közül, aki ugyanebben az irányban folytatta kutatásait, épp énnekem és csak nekem adatott meg e döbbenetes titok fölfedezése.”

A titok természetesen maga az élet, a lény alkotóelemeinek előállítása, összeillesztése és életet adó melegséggel való felruházása – ahogyan Mary a bevezetőben írta. Frankenstein holttestek részeiből összerakott szörnyetege párhuzamot mutat az írónő életével, bizonyos értelemben ő is anyátlanul, a könyvek élettelen töredékeiből alkotta meg önmagát. Ahogy magát a regényt is töredékekből építette fel, narratívák sorából, szövegekből a szövegen belül.

Míg a popkultúra sokkal inkább Victor, az őrült tudós alakjára koncentrál, a regény egyik legmegindítóbb jelenete a szörny monológja, ami Gilbert szerint filozófiai meditáció arról, hogy mit jelent lélek és történet nélkül születni. Mary Shelley számára, aki korán elvesztette az édesanyját, aki apja újraházasodása után kirekesztettnek érezte magát a családból, nagy jelentőséggel bírt a történet nélküli születés.

Frankenstein szörnye is könyvekből teremtette újra önmagát

Szellemek az ágyban

Az olvasás pedig egyfajta feltámadás lehet. Mary ezt részben apjának köszönhette. Godwin sírokról írt 1809-es esszéjében amellett érvelt, hogy a híres halottak sírjaira emlékművet kell építeni és elindítani azt a mozgalmat, amit Paul Westover nekroturizmusnak nevez. A régi könyvek azok a testek, amiket a szellemek birtokolnak, írja Westover, olvasni pedig annyit tesz, mint találkozni az elhunyt szerzők szellemével. Valószínűleg Mary is éppen így gondolta. De az olvasás csak egy formája a halottakkal való találkozásnak. Ahogyan a lánya, úgy Godwin is hitt a földi maradványok felkeresésének erejében. „A holtaknak megvan a saját helyük, ahol meglátogathatjuk őket, és ha nyugodtan és elcsendesülve tesszük, akkor tudatában lehetünk a jelenlétüknek” – írta.

Ez az elképzelés a Frankensteinben is nyomon követhető. Az utolsó hely, amit Victor meglátogat, mielőtt elhagyja Genfet, hogy a szörny keresésére induljon, a temető, ahol apját, testvérét és menyasszonyát temették el. „Majdnem fekete volt az éjszaka, s a szín még az érdektelen szemlélő számára is ünnepélyes lett volna, és megható. Mintha ott szálldostak volna az elhunytak szellemei, s csak érezhető, ámde nem látható árnyékot vetettek volna a gyászoló fejére.”

Itt esküszik bosszút is a teremtménye ellen. „Esküszöm a megszentelt földre, amelyen térdepelek, az árnyakra, amelyek körülvesznek, a mély és soha nem szűnő fájdalomra, amelyet érzek; és esküszöm terád, ó, Éjszaka, s a szellemekre, amelyek uralkodnak rajtad, hogy nyomon követem a démont, e nyomorúság okozóját, míg halálos küzdelemben el nem pusztul vagy ő, vagy én! (...) És parancsolom nektek, holtak szellemei, és nektek, ó, bosszú kóbor szolgái, segítsetek, s vezessetek művem során!”

Frankenstein a temetőben esküszik bosszút a teremtménye ellen
Fotó: Alan_Lagadu / Getty Images Hungary

Noha Godwin elképzelése a holtakkal való kapcsolatteremtésre kevésbé drámai, mint Victor eskütétele a bosszúra, mégis intim. Godwin fontosnak tartotta a velük töltött időt. „Azt szeretném, hogy halottaim kísérjenek az utamon, állják körül az ágyamat, és ne hagyjam, hogy gyakrabban lépjek kapcsolatba az élőkkel, mint a jó eltávozottakkal” – írta. Maryt nemcsak anyja halála vezette a temetőbe, hanem nekromantikus gondolatai is.

Mary – annak az anyának a lánya, aki aki három gyermeket temetett el és 11 nappal az ő születése után meghalt – ezen a különös helyen értette meg, milyen vékony határ választja el az élőt és a holtat, és hogy az anyaméh lehet életnek és halálnak is a forrása. Gilbert Frankenstein történetét nemcsak az önhittség metaforájaként értelmezi, hanem az anyaság horrorsztorijaként is. Valójában Mary attól a pillanattól kezdve, hogy megszökött Shelley-vel, egészen addig, amíg be nem fejezte a regényét, várandós volt, majd gyermekéről gondoskodott, erre pedig több utalás is található a könyvben.

Frankenstein szörnyetegét sosem nevezték meg. Mary Shelley jól értette a kapcsolatot a név és a társadalmi legitimitás között egy patriarchális társadalomban. Tudta, hogy ugyanazt a nevet kapta, amit a nő is viselt, aki születése után meghalt, ezáltal pedig a halott újjászületett változata lett, egyfajta galvanizált test, ami az élet bölcsőjéből bukkant elő.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.