Már majdnem a megbetegedések háromnegyedéért felel a koronavírus gyorsan terjedő, Frankenstein nevű változata Németországban.
A legenda szerint Mary Wollstonecraft Shelley angol írónő, a Frankenstein szerzője férje halála után sem tudott teljesen elszakadni a férfitől. Ragaszkodása és szerelme olyan cselekedetre ragadtatta, amit ma már elképzelni sem tudunk. A korabeli elbeszélések szerint az írónő hazavitte és otthon őrizte néha férje szívét.
Negyven különféle csonthéjas gyümölcsöt terem a világ legkülönlegesebb fája. A fa megalkotója művészeti alkotásnak tekinti a csodafát, mások egyenesen Frankenstein fájának nevezik.
Mary Shelley élete bővelkedett a tragikus fordulatokban: a Frankenstein megalkotójaként ismert szerzőt hatalmas, romantikus szerelem fűzte egy kortárs íróhoz, ám kapcsolatuk szomorú fordulatokban bővelkedett.
A tudomány történetében szép számmal akadnak meglepő, sőt, egészen bizarr kísérletek – előkelő helyet foglal el ezek között a Vörös Frankensteinnek becézett szovjet tudós, Ilja Ivanov munkássága, aki csimpánz- és orángutánondóval akart nőket megtermékenyíteni, hogy ember-majom hibrideket hozzon létre.
Percy Shelley, a romantikus költő és felesége, Mary Shelley, a Frankenstein írója még azelőtt lett vegetáriánus, hogy egyáltalán megalkották volna a kifejezést.
Mary Shelley szívesen bolyongott a Szent Pongrác-templom temetőjében. Olvasgatott, halott édesanyjával találkozott, és itt vesztette el a szüzességét is. Talán különösnek tűnhet, hogy egy fiatal lány sírhalmok között tölti a szabadidejét, de Mary hobbija sokat tett hozzá a Frankenstein megszületéséhez.
Mary Shelley férjével épp Lord Byronnál nyaralt Svájcban, amikor a hideg időjárás unalmát kísértethistóriák írásával ütötték el. Ekkor született meg a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regény, de azt az írónő sosem ismerte el, honnan merítette az ihletet.
Giovanni Aldini teremtménye sohasem kelt életre, viszont rajta mutatta be, milyen hatással van az elektromosság az emberi idegekre.
