Frankenstein fája 40-féle gyümölcsöt terem: így alkották meg

Olvasási idő kb. 3 perc

Negyven különféle csonthéjas gyümölcsöt terem a világ legkülönlegesebb fája. A fa megalkotója művészeti alkotásnak tekinti a csodafát, mások egyenesen Frankenstein fájának nevezik.

„Élő művészetnek” tekinti létrehozója a negyvenféle különböző gyümölcsöt termő fát, melyet szeptember 11-e mementójaként ültetett el még 2011-ben New Yorkban. 

Amerika-szerte immár húsz hasonló fa virágzik minden tavasszal, az első, művészeti alkotásként ültetett fa 2011-ben került a földbe a New York-i Syracuse Egyetem udvarán. A fa egyedülálló a maga nemében, komoly művészeti és kertészeti ismereteknek köszönhetően jött létre. 

Az első fa az egyetem udvarán áll
Fotó: Wikimedia Commons

Ez a fa nem pusztán gyümölcsöt terem

Bár a regénybeli Frankenstein teremtményét elképzelve nem éppen valami csodálatos műalkotás ötlik szemünk elé, a róla elnevezett fa páratlan a maga nemében. Szépségét csak az év egy bizonyos szakaszában fedi fel, különben úgy néz ki, mint megannyi más gyümölcsfa. Különlegessége a növénynemesítés művészetében rejlik, a sorozatos oltásoknak köszönhetően ugyanis negyven, eltérő fajtájú gyümölcsöt terem. 

A fa megteremtője, Sam van Akin professzor, a Syracuse Egyetem oktatója botanikus és művész egyaránt. Élete egyik fő műve Frankenstein fája, az a negyvenféle gyümölcsöt termő fa, melyből az elmúlt 12 év során húszat ültettek el New York területén. 

Az általa megálmodott és megalkotott fa a művészet, a természetvédelem és a mezőgazdaság kombinált projektjeként született meg.

Ahogy Frankenstein szörnyszülött teremtménye számtalan különböző emberi testrészből állt, ezen a fán is több faj jelenik meg, egészen pontosan 40, amelyeket oltványok kapcsolnak össze. Maga a projekt még 2008-ban indult, a művész szándéka szerint a biodiverzitás élő bizonyítéka, mely 2011-ben öltött testet, egyfajta mementóként a tragikus szeptember 11-i támadásra. 

Tavasszal mutatja legszebb arcát a negyvenféle gyümölcsöt termő fa
Fotó: Wikimedia Commons

Szimbolikus 40-es

Nem véletlenül 40 eltérő növényfaj alkotja a fát, ezzel a túlfogyasztásra, de a sokszínűségre is szerette volna megalkotója felhívni az emberek figyelmét. A 40-es szám ráadásul a nyugati keresztény kultúrkörben szimbolikus jelentéssel bír. A 10 és a 4 sokszorosa az emberi felelősség, az egyetemesség és a tökéletesség próbájának allegóriája. Emlékeztet a 40 napos böjtökre, az önmegtartóztatásra egyaránt. 

Van Akin professzor szerint felhívja a figyelmet arra, hogy „majdnem minden gyümölcsfánkat bevándorlók hozták ide Amerikába, tehát nem csak az étkezésről van szó: kultúránk ezekhez a gyümölcsökhöz kötődik, amelyek a történelmünket is jelképezik.”

Hiába a biodiverzitás, az Egyesült Államok növényvilága is áldozatul esett az iparosodásnak és a klímaváltozásnak. Míg egy évszázaddal ezelőtt mintegy kétezer különböző őszibarackfajtát, ugyanennyi eltérő típusú szilvát és körülbelül nyolcszáz almafajtát termesztettek az USA-ban, ma csak a töredéke terem meg, és a megmaradtak közül is sokat fenyeget a mezőgazdaság intenzív átalakulása.

Feltűnő virágaival szimbolikus jelentéstartalmára hívja fel a figyelmet
Fotó: Wikimedia Commons

Bár a fenti több ezer gyümölcs mindegyike népszerű volt a maga helyén és idején, mára eltűntek, mert a nagyüzemi mezőgazdaságban lezajlott változásokat eltarthatóságuk, a gépi betakarítási folyamatok, szállítási nehézségeik miatt nem élnék túl, és inkább már nem foglalkoznak a termesztésükkel.

Idézőjel ikon

Van Akin fontos üzenetre hívja fel a figyelmet a fa megalkotásával: a gazdaságilag praktikus megoldások nem mindig az életet szolgálják.

A biológiai sokféleség lecsökkentése ugyanis nagyon veszélyes lehet, annak ellenére, hogy praktikusnak tűnik. Ha egy betegség vagy kártevő felüti a fejét, hatalmas területeken pusztíthat el mindent.  

Negyven fa oltványa

A különleges gyümölcsfát oltványok segítségével alkotta meg a professzor, az oltóvesszőket, melyek negyven eltérő gyümölcsfajtából származtak, egy közös törzsre oltva. Cseresznye-, szilva-, őszi- és kajszibarackfajták alkotják a számtalan színben pompázó, tavasszal virágba boruló, majd nyáron szinte folyamatosan termő fát. A gyümölcsök mind csonthéjasok, a Prunus nemzetség tagjai.  Bár az első fát már 3 év után el tudta ültetni, ha mi hasonlóra vállalkoznánk, akár 7-8 évbe is beletelne, mire a negyven vesszőt – szigorúan tavasszal és korlátozott mennyiségben egyszerre – sikerülne a törzsre oltanunk. 

Ha próbára tennéd magad, hogy mennyire ismered a gyümölcsöket, ide kattintva megteheted

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.