Befőzősuli: padlizsánkrém
Itt a szeptember, itt a befőzés.
Itt a szeptember, itt a befőzés.
Már hetek óta fulladozunk a bogyós piros gyümölcsökben, az egész a málnával kezdődött, aztán jött az eper, a feketeszeder, itt van már az egész ribizlicsalád, a ropogós cseresznye és a meggy is.
Nemrég egy váratlanul meleg délutánon, mikor már végképp nem tudtam figyelmen kívül hagyni korgó gyomromat, gyors hűtőmustra után gondoltam rábizzegek skype-on kedves lisszaboni barátnőmre.
Kedvelem azokat az ételeket, amelyeket különösebb faxni nélkül el lehet készíteni, friss zöldségeket és mindenféle fűszereket tartalmaznak, viszont húst nem.
Ha az ember baráti körének jókora része francia szakosokból és Párizsban élő expatokból áll, akkor idővel elvárható, hogy egy-két francia finomságot kisujjból kirázzon.
Amikor éppen nem szusival babrálok, vagy brutális húsokat sütök, előszeretettel nyúlok a gyerekkoromban, a nagymamámnál ebédelt ételekhez.
Klikk!A laksa egy kulináris metszéspont a különböző délkelet-ázsiai országok konyhája között.
Évről-évre ilyen lencsét készítek január elsején, természetesen az eljövendő gazdagság reményében.
Miután már bejárta az összes amerikai celeb-, pletyka-, és divatblogot ez a hibbant koktélrecept, úgy gondoltuk, a Tejvaj olvasói sem marahatnak ki a jóból.
Ebben a posztban nem lesz zsír, sőt cukorból is csak két kanál méz.
Nem csináltál még sosem nokedlit? Sírva fakadtál a szilvás gombóc készítése közben? Akkor ez az írás neked szól. Nokedli, sztrapacska, szilvás gombóc.
Egyed meg fiam a főzeléket is, ettől nősz nagyra. De lehet szeretni valamit, ami így néz ki? Főzelékek máshogy.