Léda, Csinszka, Lilla – tudod, melyik költőnk múzsái voltak?
Biztosan ismered a kvízünkben szereplő költőket, valószínűleg olvastad is legalább néhány szerelmes versüket. Össze tudod párosítani őket múzsáikkal?
Biztosan ismered a kvízünkben szereplő költőket, valószínűleg olvastad is legalább néhány szerelmes versüket. Össze tudod párosítani őket múzsáikkal?
Perczel Etelka Vörösmarty szeme előtt serdült gyönyörű, fiatal hölggyé, de a költő hiába rajongott érte, nem is álmodhatott arról, hogy szerelmével összeházasodhat.
Lányi Hedvig három éven át, 1907-től 1910-ig volt Kosztolányi Dezső szerelme. A költő, amikor megtudta, hogy távollétében Hedvig más fiúk udvarlását is fogadja, magánkívül volt, végül pedig családjaik is megszakították egymással a kapcsolatot.
Vajda János szerelme, Kratochwill Georgina élete végén azt sem bánta volna, ha a költő házvezetőként alkalmazza.
Mikszáth Kálmán titokban, szülői beleegyezés nélkül házasodott össze Mauks Ilonával, két év után azonban elváltak: az író azt állította, mást szeret. De miért kérte meg ismét volt felesége kezét nyolc év múlva?
Arany János még a legszerelmesebb versében is „pályatársának” nevezte feleségét, önmagára pedig Ercsey Julianna „hív barátja”-ként utalt.
Vörösmarty Mihály 41 évesen ismerte meg a 16 éves Csajághy Laurát. Hamar szerelemre gyulladt iránta, és bár Laura sohasem szerette viszont, feleségül ment hozzá.
Legyenek akár szerelmes versek ihletői, akár csodálatos festmények vagy szobrok modelljei, a múzsák sorsa ritkán irigylésre méltó. Közülük is alighanem Camille Claudel-é az egyik legszomorúbb történet: Auguste Rodin szerelme, múzsája és alkotótársa élete utolsó harminc évét elmegyógyintézetben töltötte.
Az egyik legférfiasabbnak tartott író, Ernest Hemingway négyszer nősült. Szoknyabolond volt? Ihletet keresett? Kihasználta a nőket? Ki tudja. Egyik barátja szerint mindenesetre Hemingwaynek minden nagy regénye megírásához szüksége volt egy újabb szerelemre.
Füst Milán és Jaulusz Erzsébet közel hatvan éven át tartó érzelmi kapcsolatát az állandó közeledés és távolodás jellemezte. „Jobb nélküle, mint vele – de ehhez az érzéshez az is kell, hogy ő – legyen” – foglalta össze kapcsolatuk lényegét 1923-ban az író.
Szabó Lőrincnek számtalan viszonya és hosszabb-rövidebb szerelmi kapcsolata volt házassága alatt: házasságkötése után két nappal már egy régi barátnőjét látogatta meg, hogy demonstrálja függetlenségét.
Nietzsche és Rilke szerelme, Freud barátja, a pszichoanalízis anyja. Lou Andreas-Salomé a 20. század elején a szárnyait bontogató pszichológia meghatározó alakja volt, aki a nők életét behatároló szabályoknak fittyet hányva maga is írt, gondolkodott és kapcsolataiban sem engedte korlátozni magát – közben pedig szinte minden férfi beleszeretett, akivel találkozott.