Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Arany János még a legszerelmesebb versében is „pályatársának” nevezte feleségét, önmagára pedig Ercsey Julianna „hív barátja”-ként utalt.
Arany János nem tartozik a szerelmes költők közé. Ahogyan Kosztolányi Dezső megállapította róla, „szerelmes verse – tudjuk – egy sincs. Vágyait puritán szigorral tiporta el.” Kosztolányi úgy vélte, Aranynak
„akadt azonban oly vágya, mely még ily kerülő úton sem törhetett ki. Így csupa fülledt és fojtott és titkos mélység a lelke.”
Hazatért, mert álmában holtan látta édesanyját
Hogy milyen titkos vágyakra célzott Kosztolányi, azt csak találgatni lehet, hiszen Arany 23 évesen megnősült, és 1882-ben bekövetkezett haláláig házasságban élt. Alig múlt húszéves, amikor rövidke és kudarcos vándorszínészi pályafutása után hazaindult szülővárosába, Nagyszalontára – mégpedig azért, mert álmában holtan látta édesanyját. Máramarosszigetről gyalogolt Nagyszalontára, de a vágyott, örömteli viszontlátás nem következett be: távolléte alatt édesapja megvakult, anyja pedig hazatérése után néhány nappal kolerában elhunyt.
"Árva voltál, én szegény"
A fiatalember, hogy biztosítsa megélhetését, a nagyszalontai gimnáziumban kezdett tanítani. Bár sokat olvasott, verseket ekkor még nem írt: legfeljebb alkalmi rigmusokat vagy sírverseket vetett papírra. Mindez azonban megváltozott, amikor 1839-ben megismerkedett a nála egy évvel fiatalabb Ercsey Juliannával:
Ezernyolcszázharminckilenc –
Irtuk már e levelet:
Harminc éves, Julim édes!
Lelki frigyem teveled.
Ifju voltál, ifju voltam,
Árva voltál, én szegény:
Nem volt messze olyan össze-
Illő pár a föld-tekén
– írta egyik későbbi versében Arany. Julianna a közkeletű (ám, mint Gulyás Judit tanulmányából kiderül, nem bizonyított) vélekedés szerint „törvénytelen” születésű, korán árvaságra jutott lány volt. Arany kezdetbenVörösmarty, Garay János és Bajza József szerelmes verseit másolgatta, hogy komoly udvarlási szándékát bizonyítsa. Később maga is megpróbálkozott a szerelmes versekkel, bár ezeket később sem jelentette meg; talán itt szólt közbe a vele kapcsolatban sokat emlegetett szemérmesség. Ezeket egy Madách Imrének írt levelében említi, 1864-ben:
„Ifjúkori verseim még a fiókomban hevernek mindmáig. Sem elküldeni nem mertem annak idején Szalontáról, vagy ha pedig hiába vártam a szerkesztőtől választ azokra.”
Arany 1840. november 19-én vette feleségül Ercsey Juliannát.
Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben pedig László, a Petőfi verséből is ismert „Arany Laci”. Arany János közben egyre följebb jutott a hivatali ranglétrán: előbb írnok, majd aljegyző lett Nagyszalontán, de az irodalom egészen 1845-ig háttérbe szorult életében: ekkor viszont megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát az Elveszett alkotmány című szatirikus eposzával. Két évvel később, a Toldival ismét elnyerte a pályadíjat – és Petőfi rokonszenvét is, ami „pályadíjul nem volt kitűzve” ugyan, mégis életre szóló barátság lett belőle.
Ilyen volt Arany János felesége
A walesi bárdok költője 1847-ben, személyes találkozásuk előtt így jellemezte feleségét Petőfinek írt levelében: „Az én nőm se nem fest, se nem zongoráz, se nem öltözik tízszer napjában: de Petőfit olvas, jó anya s jó magyar gazdasszony, t.i. a miből van.
Majd főz ollyan töltött káposztát, hogy édes anyád is csak ollyat főzhetett s tudom, Pesten, nem ettél ollyat, mióta verseid első fűzete megjelent.”
Hogy Petőfinek ízlett-e a káposzta, arról nincs fennmaradt adat; de Ercsey Julianna a visszaemlékezések szerint kiváló gazdasszony volt, aki szeretettel, ám szinte észrevétlenül, a háttérbe húzódva gondoskodott férjéről.
Petőfi egyszerű asszonyként jellemezte: „a mily egyszerű asszony, oly jó feleség és anya”, írta róla, de mások is „kerekded arcú, örökké konyhának öltözött” teremtésként jellemezték Ercsey Juliannát, aki minden bizonnyal szívesen mesélt a gyermekeinek, hiszen a később Arany László által kiadott népmesegyűjtemény jó részét ő jegyezte le (másik felét pedig lánya, Juliska).
De ki lehetett Arany első szerelme?
Házasságukban nem igazán loboghatott a szenvedély tüze: egy 1852-ben írott versében (Oh! ne nézz rám...) Arany felesége a „pályatársa életemnek” megszólítást érdemli ki, míg saját magát a költő az asszony „hív barátjá”-nak nevezi. Ugyanakkor az első szerelem sokszor előkerül verseiben: „Virágod, első szerelem! //Első, utolsó, egyszeri! (…) Teremtesz, ölsz – üdv és pokol // Határain uralkodol: // Oh jaj! miért nem vagy... örök?” Máskor „az első néma szív-csere, a hosszú küzdés ingere, (…) ama fél dac, fél engedés, óhajtva félt legyőzetés” kerül versbe, de hogy konkrétan kihez köthetőek ezek az érzelmek, azt homály fedi.
Lánya halála nagyon megviselte Arany Jánost
1865-ben tragédia érte az Arany-családot: 23 éves korában tüdőbajban meghalt Arany Julianna, aki egy féléves kislányt, Piroskát hagyott maga után. (Őt végül Arany és felesége nevelte fel.)
Lánya halála megviselte Aranyt: egy évtizedre a költő is elhallgatott benne.
Fia, László 1875-ben nősült meg; a nemesi származású Szalay Gizellát vette feleségül. Arany egész életében sokat betegeskedett, 1882-ben bekövetkezett halálakor felesége, fia és unokája állták körül az ágyát. Ercsey Julianna három év múlva, 66 évesen követte férjét.
Az Arany-hagyaték utóélete
1945 januárjában Voinovich Géza, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Ménesi úti lakásának óvóhelyén vészelte át Budapest ostromát.
Vele volt felesége, Szalay Gizella, valamint Arany János szinte teljes hagyatéka is.
Szalay Gizella ugyanis 48 évesen másodszor is férjhez ment. Választottja, az ambiciózus irodalmár Voinovich a rossznyelvek szerint csak azért mutatott érdeklődést a nála húsz évvel idősebb özvegy iránt, mert Arany János hagyatékára fájt a foga. Kétségtelen: Szalay Gizella az évek során a hagyaték újabb és újabb hányadát juttatta Voinovichnak, aki féltékenyen őrködött a kéziratok és levelek fölött. Véletlenül sem adta más kezébe, múzeumnak sem juttatta el, hanem Ménesi úti otthonában őrizte a becses kéziratokat. Egészen 1945 januárjának végéig, amikor is a házat bombatalálat érte. A támadásban Szalay Gizella életét vesztette, Voinovich életben maradt, de az Arany-hagyaték (kéziratok, könyvek, szobrok, fogalmazványok, levelek, és az Arany-balladákhoz készült Zichy-rajzok) mind a tűz martalékául estek.
Ha Arany László életéről is olvasnál részletesebben, ezt a cikket ajánljuk.
