Kiválasztottnak lenni egy nagy művész mellett, hatni munkásságára, támogatni a háttérből: kihívás, de megtisztelő feladat is. De mi lesz akkor, ha a rózsaszín köd felszáll? A legnagyobb magyar művészek szerelmének kihűlt parazsát követi nyomon Bálint Lilla, a Dívány újságírója könyvében.
Török Sophie, Gyarmati Fanni, Boncza Berta – három név azok közül a múzsák közül, akiket leginkább a híres magyar költők szerelmes verseiből ismerünk. Ám egyben ők azok is, akiknek gyakran igen küzdelmes élete most a Dívány újságírója, Bálint Lilla új könyvének lapjain elevenedik meg. A Múzsák a csók után szereplői nők: szeretők, feleségek, anyák, sőt időnként alkotótársak is, akikről jobbára megfeledkeztek, amikor már nem ihlették meg szerelmes „költőjüket”. Interjú.
Laborfalvi Róza nemcsak remek színésznő, hanem kitűnő háziasszony is volt. Az író felesége remek feketekávét főzött, ami Jókai mellett selyempaplanban altatott kismalacuk kedvenc eledele is volt.
Rembrandt életében három nőnek jutott főszerep, de a festő csak egyik szerelmét vehette feleségül.
Vincent van Gogh kedvenc múzsájának nem volt egyszerű sorsa. Több gyermekét is elvesztette, és prostituáltnak állt, hogy eltarthassa azokat, akik életben maradtak.
Oszip Mandelstam szovjet-orosz költő felesége, Nagyezsda, hogy elkerülje a férje végzetét okozó deportálást, évtizedekig térképen sem jelölt településeken bujkált.
József Attila 1933-ban, egy futó találkozás után írta talán leghíresebb és legszebb szerelmes versét, az Ódát. Ki volt ennek a gyönyörű versnek a múzsája, és mi történt közöttük valójában a költővel?
Ki ne emlékezne a mostani 40-50-es generációból a színes, amorf, mindene képes, ámde szelíd Barba-családra? Azt azonban biztosan sokkal kevesebben tudják, hogy két, létező ember ihlette Barbapapát és Barbamamát.
Talán az egyik legismertebb műve a magyar festészetnek Szinyei Lilaruhás nő című alkotása. De ki volt a múzsa valójában, aki annyira megbabonázta a művészt, hogy nemcsak képein, de életében is hangsúlyos szerepet kapott?
Legismertebb magyar íróink és költőink múzsáinak nevét már az iskolában halljuk, de vajon meg is jegyezzük? Kvízünkben bebizonyíthatod, hogy igen!
A legnagyobb magyar költők ihletének talán leggyakoribb forrása mindig is a szerelem volt. Számtalan szebbnél szebb vers született az áhított vagy már megszerzett kedveshez, rengeteg könnyfakasztó sor őrzi a heves érzelmek emlékét. Vajon össze tudod párosítani a költőket és múzsáikat?
Boncza Berta, azaz Csinszka, Tanner Ilona, vagyis a későbbi Török Sophie, valamint Kozmutza Flóra a magyar irodalom legnagyobbjainak múzsái voltak, mégpedig elég mozgalmas életekkel megáldva. Fordulatokban a Lúthient ihlető hölgynek, J. R. R. Tolkien „múzsájának” élete sem szűkölködött.
