Szabó Lőrincnek számtalan viszonya és hosszabb-rövidebb szerelmi kapcsolata volt házassága alatt: házasságkötése után két nappal már egy régi barátnőjét látogatta meg, hogy demonstrálja függetlenségét.
Nietzsche és Rilke szerelme, Freud barátja, a pszichoanalízis anyja. Lou Andreas-Salomé a 20. század elején a szárnyait bontogató pszichológia meghatározó alakja volt, aki a nők életét behatároló szabályoknak fittyet hányva maga is írt, gondolkodott és kapcsolataiban sem engedte korlátozni magát – közben pedig szinte minden férfi beleszeretett, akivel találkozott.
Költő feleségének lenni soha nem könnyű feladat, de annak talán még nehezebb, aki maga is költő. Károlyi Amy 42 éven át gondoskodott Weöres Sándorról, átvállalva tőle a mindennapi élet ügyes-bajos dolgait, miközben maga is verseket írt.
Egy új könyv a világhírű pop-art képzőművész, Andy Warhol múzsáit, vagy ahogy ő maga nevezte e nőket, a „szupersztárjait” állítja most középpontba. Ők azok, akik nélkül feltehetőleg ma nem ismernénk Warhol nevét, az akár elit családból származó fiatal lányok egyengették ugyanis az ismeretlen művész útját, általuk nyert bebocsáttatást a megfelelő körökbe és nyíltak ki a gazdagok pénztárcái. Warholnak szokása volt, hogy amikor már nem fűződött érdeke hozzájuk, elhajítsa a múzsáit – akik közül többeknek szomorú befejezés jutott.
A versek közül talán a szerelem témakörébe tartozók keltik fel a leginkább érdeklődésünket az iskolában, így a későbbi években ezek szövegére és háttrétörténetére emlékszünk a leginkább. De ez mindjárt ki is derül kvízünkből!
Néhány évvel ezelőtt jelent meg kötetbe rendezve Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése, A bilincs a szabadság legyen címmel. A cím jól példázza, milyen volt, milyen lehetett ennek a két kivételes tehetségű személyiségnek a házassága, amelynek több mint ötven év után 2001-ben az író halála vetett véget.
Frederic Leighton, majd Anselm Feuerbach rengeteg képet festett Anna Risiről – utóbbiért az olasz modell elhagyta férjét és gyermekét, ám kapcsolatuk nem végződött happy enddel.
Péterfy Bori színésznőként, énekesnőként maga is jól tudja, milyen fontos szerepe van egy alkotó életében egy múzsának. De arról, hogy milyen lehetett egy költő vagy egy író ihletőjének lenni, a legtöbben csak az irodalomórán hallunk. A művészcsaládba született Péterfy Bori azonban igazán szerencsésnek mondhatja magát, miután felmenői közül két nő is múzsa, majd költőfeleség volt, így első kézből ismerhette meg, hogyan éli, hogyan élheti meg egy nő azt, amikor egyszerre szerelme és ihletője egy férfinek.
A névtelenségben maradó „kis női csukák” közt azért volt két asszony, akik iránt hevesebb érzelmeket táplált Ady.
Frederico Fellini és Giulietta Masina egymás nélkül sem élni, sem alkotni nem tudtak. Az olasz filmrendező és forgatókönyvíró múzsaként tekintett feleségére, házasságuknak még Fellini szeretői sem tudtak véget vetni.
Georges Sand fittyet hányt a 19. századi szabályoknak, amelyek előírták, hogyan kellene a nőknek viselkedniük: nadrágot hordott, szeretőket tartott és szivarozott. Az öntörvényű írónőt nyolc évig gyengéd szálak fűzték Frédéric Chopinhez, a nagy szerelem azonban idővel anyai gondoskodássá szelídült, majd Chopin féltékenysége miatt véget ért.
Kiválasztottnak lenni egy nagy művész mellett, hatni munkásságára, támogatni a háttérből: kihívás, de megtisztelő feladat is. De mi lesz akkor, ha a rózsaszín köd felszáll? A legnagyobb magyar művészek szerelmének kihűlt parazsát követi nyomon Bálint Lilla, a Dívány újságírója könyvében.
