A világhírű író minden művéhez új feleséget keresett: azt is elvárta, hogy exei támogassák egymást

Olvasási idő kb. 5 perc

Az egyik legférfiasabbnak tartott író, Ernest Hemingway négyszer nősült. Szoknyabolond volt? Ihletet keresett? Kihasználta a nőket? Ki tudja. Egyik barátja szerint mindenesetre Hemingwaynek minden nagy regénye megírásához szüksége volt egy újabb szerelemre.

„Nem bánom, ha Ernest beleszeret valakibe, de miért kell mindig feleségül vennie?” – tette fel a kérdést Hemingway második felesége, Pauline Pfeiffer. Az írónak meglehetősen sajátos kapcsolata volt a női nemmel, így a négy Mrs. Hemingwayjel is: bár nagyon hamar és nagyon intenzíven szerelmes lett, lelkesedése addig tartott, amíg meg nem írt egy-egy regényt. A független, eszes, szellemes nők inspirálták, amikor azonban az aktuális feleség saját ambícióit is szerette volna kiteljesíteni, Hemingway inkább gyorsan beleszeretett valaki másba. Hemingway elvárta, hogy a megunt feleség kedvesen fogadja az új szerelmet, exei jóban legyenek egymással, neki pedig szükség esetén lelki támogatást nyújtsanak.

Igazi macsó - lányruhában

Akár az író és édesanyja kapcsolatában is kereshetjük e különös felállás okait. Édesapja gyenge, erélytelen férfi volt, anyja ezzel szemben kifejezetten uralkodó típus, aki Ernestet kisgyermekként szívesen öltöztette lánynak, még a haját is hosszúra hagyta. Az apa sokszor menekült a természetbe vadászni, horgászni, táborozni, s Ernest is szívesen vele tartott. Talán azért, mert papucsnak látta édesapját, talán, hogy megerősítse maszkulin identitását,

Hemingway egész életében lelkesen hódolt a macsó szórakozási formáknak. 

Imádta a bokszot, a focit, a bikaviadalokat, a szivarokat, az erős italokat, a vadászatot – és a nőket. Szerelmeiben azonban élete végéig érződött az édesanya hatása: valószínűleg félt attól, hogy egy nő „leigázza”, uralkodni akar rajta, éppen ezért sűrűn cserélgette a feleségeit.

Hadley, Hemingway első felesége

Az első feleség, Hadley Richardson tehetséges zenész volt (akárcsak Hemingway anyja), és nyolc évvel idősebb a szárnyait bontogató, 21 éves Ernest Hemingwaynél. 1920-ban, egy chicagói partin ismerkedtek meg, és ahogy mondani szokás, azonnal megvolt köztük a kémia – talán azért is, mert Hemingwayt a nő arra az ápolónőre emlékeztette, akibe az első világháború idején szeretett bele, amikor sebesülten lábadozott a kórházban.

Hemingway és első felesége, Hadley Richardson 1922-ben
Fotó: Wikimedia Commons

Egy éven belül összeházasodtak, és Párizsba költöztek. (A húszas évek Párizsának összehasonlíthatatlan és varázslatos világa jelenik meg később az író Vándorünnep című regényében, valamint az Éjfélkor Párizsban című Woody Allen-filmben amelyben – természetesen – Hemingway alakja is feltűnik.) Rövid ideig Kanadában, Torontóban éltek, itt született meg fiuk, a Bumby-nak becézett Jack is. Második párizsi tartózkodásuk idején azonban Hemingway megismerkedett Pauline „Fife” Pfeifferrel, akibe beleszeretett.

Fife, a csábító

1926-ban viszony szövődött közöttük, ami Hadley tudomására jutott. A feleség azonban olyannyira megkedvelte a fiatalabb nőt, hogy még a közös nyaralás ötlete is felmerült benne:

Idézőjel ikon

„Milyen klassz lenne, ha te, Fife és én együtt töltenénk a nyarat Juan-les-Pins-ben”

– írta. A hármas valóban ellátogatott 1926-ban a francia Riviérára: Cap d’Antibes-on látogatták meg barátaikat, Zelda és Scott Fitzgeraldot. Napoztak, úsztak és kerékpároztak (éppen úgy, ahogy az író befejezetlen, Édenkert című regényében a főszereplők). Az idilli élet hármasban azonban nem tartott sokáig. A házaspár tagjai közt egyre gyakoribbá váltak a veszekedések, 1927 januárjában elváltak, majd tavasszal Hemingway összeházasodott „Fife” -fal.

Nagy szerelem volt, de egy harmadik megjelenése végett vetett Pauline Pfeifferrel kötött házasságának is
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Ki volt Pauline Pfeiffer, akit oly sokan nem kedveltek, és „Dior-ördögnek”, „elszánt terriernek” nevezték, aki galád módon elcsábította jószívű feleségétől az írót? Elismert és tehetséges amerikai újságírónő, aki a Vogue-nak írta cikkeit.

Pfeiffer nagyon gazdag családból származott, fontos volt számára a külső megjelenés és a karrier egyaránt.

 Jó anyagi körülményeinek köszönhetően saját otthont vásárolt a floridai Key Westen, majd két fiút szült az írónak, Patrickot és Gregoryt. Tizenhárom évig volt Ernest Hemingway felesége – és ugyanúgy igyekezett utódja, Martha Gellhorn kedvében járni, mint ahogy vele tette az első feleség: meghívta például, hogy töltsön két hetet a család otthonában.

Martha Gellhorn, a haditudósító

Az író és az újságíró-háborús tudósító Martha 1936-ban ismerkedtek meg Key Westen, egy étteremben. Gellhorn szőke volt, szellemes, okos és arisztokratikus; politikáról, haditudósítói élményeiről és a külföldi utazásokról beszélgettek, amivel elbűvölte Hemingwayt. Az író előbb a nő után utazott New Yorkba, majd együtt hajóztak a polgárháború sújtotta Spanyolországba, ahol mindketten haditudósítóként dolgoztak. (Hasonló felállásra a magyar irodalomban is akad példa: Molnár Ferenc és első felesége, Vészi Margit mindketten haditudósítók voltak az első világháború alatt.) Munka közben egymásba szerettek, Hemingway pedig első feleségéhez fordult vigaszért és útmutatásért.

Martha Gellhorn nem adta fel a karrierjét a házasságban sem
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Hemingway végül 1940-ben elvált Pfeiffertől, és mindössze tizenhat nap múlva feleségül vette Marthát. Gellhornnak azonban még fontosabb volt az önmegvalósítás és a szakmai előrejutás, mint a második feleségnek: nem adta fel haditudósítói munkáját, és hosszú időkre eltűnt, amit Hemingway erősen nehezményezett.

Idézőjel ikon

„Haditudósító vagy, vagy a feleségem az ágyban?”

– kérdezte, de Gellhorn nem akart „csak” feleség lenni. Szeretett volna például tudósítani a normandiai partraszállásról, de a brit kormány elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy Gellhorn nő. Hemingway azonban odautazhatott: felesége szervezte meg, hogy a brit légierő egyik gépén eljuthasson a helyszínre, ő maga pedig egy kórházhajó mellékhelyiségében elbújva, potyautasként jutott át a La Manche csatornán. 

A kikötőben ápolónőnek adta ki magát, hogy a hadszíntér közelében maradhasson.

A házaspár ekkor már rengeteget vitatkozott, és amikor véget ért a háború, az ő útjaik is szétváltak.

Hemingway negyedik felesége, Mary Welsh társaságában (1952)
Fotó: Earl Theisen / Getty Images Hungary

Hemingway utolsó szerelme

Hemingway utolsó felesége – kitalálhatjuk – szintén újságíró, és szintén haditudósító volt. A kétszeresen elvált Mary Welsh-sel 1944-ben ismerkedett meg, és 1946-ban házasodott össze Kubában.

Tizenöt évig éltek együtt, és bár az írónak akadtak kalandjai negyedik házassága alatt is, nem váltak el.

Mary az exfeleségek közül Pauline Pfeifferrel ápolt jó viszonyt: amikor Hemingway fia, Patrick a házaspár kubai villájában lábadozott egy betegségből, Pauline is meglátogatta, és a két nő között barátság szövődött. Mary és Hemingway több mint tíz évig éltek Kubában, de a forradalom után vissza kellett térniük az Egyesült Államokba. Az Idaho államban található Ketchumben telepedtek le, ahol Hemingway 1960-ban bekövetkezett haláláig éltek együtt.

Ha egy másik Nobel-díjas író szerelmeiről is szívesen olvasnál, ezt a cikket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.