1953. szeptember 1-jén megállt az idő Henry Gustav Molaison számára. Aznap a fiatalember agyából orvosai hüvelykujj méretű darabkákat metszettek ki, hogy epilepsziáját enyhíteni tudják. A kísérleti műtét ebből a szempontból sikeres volt, de olyan nem várt mellékhatással járt, ami az egész idegtudományt megváltoztatta.
Tudjuk, hogy az érzékszervi észlelés az agyban befolyásolja a tanulási és a memóriafolyamatokat. A német Ruhr Egyetem neurológusai azt vizsgálták, hogyan hat a szagok feldolgozása a memóriaközpontunkra.
Olyan jó lenne mindig mindenre emlékezni. Vagy legalább a fontos dolgokat nem elfelejteni. Ha téged is cserbenhagy néha az emlékezeted, vagy túl sok időt töltesz bizonyos dolgok memorizálásával, akkor érdemes elolvasnod, mit gondol ma a tudomány arról, hogyan lehet hatékonyabban megjegyezni a dolgokat.
A pszichológia mindig is igyekezett örök érvényű igazságokat megfogalmazni az emberi lélekről, noha középpontjában sokáig kizárólag fehér heteroszexuális középosztálybeli férfiak tapasztalatai álltak. A 20. század második felében azonban bátor nők történelmet írtak azzal, hogy a rasszizmussal dacolva világhírű tudósokká váltak, de sosem felejtették el, honnan jöttek. Ismerd meg a történetüket!
Noha a rágózás tudománya még gyerekcipőben jár, és sok a spekulatív eredmény, érdemes lehet nyomon követni a terület fejlődését. Csodákat persze ne várjunk tőle, de kevés kockázatmentesebb opció képzelhető el az öngyógyítás méretesre duzzadó kínálatában, mint időnként rágógumit csócsálni. Mutatjuk, miért érdemes próbálkozni vele.
Nemcsak frissebbnek és kipihentebbnek érezzük magunkat, de agyunk is jobban teljesít, kialvatlanul azonban szinte nem is vagyunk önmagunk. Életünk egyharmadát alvással töltjük, de mi ebből a hasznunk?
Vannak dolgok, amikre jobban szeretnénk nem emlékezni. Ilyenkor megpróbáljuk blokkolni, figyelmen kívül hagyni a történteket, azonban a kutatók szerint éppen az ellenkezőjét kéne tennünk.
Vannak profik, akik egy teljes pakli kártyát vagy a pí ezernyi számjegyét képesek tökéletesen megjegyezni. Az ő stratégiájuk segíthet, ha rossz a névmemóriád.
Van rá esély, hogy megszabaduljunk a memóriánkban őrzött kínzó emlékképektől? Egyáltalán: akarjuk mi ezt?
Kutatók szerint, mikor visszaemlékezünk valamire, agyunk pont fordított sorrendben építi fel az adott dolog mentális képét bennünk, mint akkor, mikor a valóságban találkoztunk vele.
Első ránézésre elég egyértelműnek tűnhet, hogy az emlékezés a múltról szól. Azonban friss kutatások szerint ugyanazok az áramköreink aktívak, amikor megtörtént eseményeket idézünk fel, mint amikor jövőben játszódó jeleneteket képzelünk el. Ráadásul a legbiztosabb emlékeinkről is könnyen kiderülhet, hogy valójában hamisak. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a memóriádról.
Az egyik tanú szerint a bankot egy negyven-ötvenéves, sötét hajú férfi rabolta ki, míg a másik jelenlévő váltig állítja, hogy az elkövető egy harmincas, sportos fiatalember volt. A ballonkabátos nyomozó ilyenkor tanácstalanul vakarja a fejét, próbálván eldönteni, melyiküknek higgyen inkább. De vajon a tudomány képes objektíven bizonyítani, hogy melyik szemtanúnak van igaza?
