Így felejts el egy rossz emléket

Vannak dolgok, amikre jobban szeretnénk nem emlékezni. Ilyenkor megpróbáljuk blokkolni, figyelmen kívül hagyni a történteket, azonban a kutatók szerint éppen az ellenkezőjét kéne tennünk.

A texasi kutatók által vezetett vizsgálat eredményei szerint a történtek szándékos elfelejtésére való törekvés következtében az agy éppen azzal kezd el foglalkozni, amire nem szeretnénk emlékezni. A ScienceAlert számolt be arról, hogy pont fordítva érhetjük el a kívánt eredményt, azaz arra az emlékre kellene fókuszálnunk, melyet el szeretnénk felejteni.

Keressük az arany középutat

„A mérsékelt agyi aktivitás kritikus fontosságú a felejtés folyamatában” – magyarázza Tracy Wang, a Texasi Egyetem pszichológusa. „A túlzott mértékű agyi aktivitás erősíti az emlékeket, míg a csökkentett aktivitás túl gyenge ahhoz, hogy módosítsa azokat.”

A nemkívánatos emlékek elfelejtésére való aktív törekvés nemcsak az agy túlterhelését segít megakadályozni, de emellett azt is lehetővé teszi, hogy könnyebben túljussunk azokon a tapasztalatokon, amikre nem szívesen emlékszünk vissza, és amelyek felelevenítése kellemetlen érzéseket hoz felszínre. Ez az oka annak is, hogy a neurológusok szívesen kutatják a jelenséget.

Több évtizedes kutatás eredményei szerint képesek vagyunk direkt elfelejteni valamit, de az még mindig kérdés, hogy eközben mi történik az agyban. Sok korábbi, a szándékos felejtést vizsgáló kutatás összpontosított az agy memóriaközpontjában történő aktivitásra, azonban ez esetben a ventrális temporális kéregben, az agy vizuális ingerek kategorizálásáért és feldolgozásáért felelős területének változásait figyelték.

Könnyebb lenne, ha néhány dolgot ki tudnánk törölni az emlékeinkből
Könnyebb lenne, ha néhány dolgot ki tudnánk törölni az emlékeinkbőlFotó: Kontrec / Getty Images Hungary

Új területet vizsgáltak

A kísérletben 24 egészséges fiatal felnőtt vett részt, nekik emberi arcokat vagy különböző jeleneteket ábrázoló képeket mutattak, majd utasították őket, hogy az adott képet felejtsék el vagy emlékezzenek rá. A résztvevők agyi aktivitását végig MRI-készülékekkel ellenőrizték, és amikor a ventrális temporális kéreg változásait vizsgálták, a kutatók megfigyelték, hogy a tudatos felejtés hatására az agy aktívabb, mint amikor emlékezni szeretnénk. Ez fordítva is igaz, a mérsékelt agyi aktivitás tehát hatékonyabb felejtést eredményez.

A laboratóriumi körülmények között történő direkt felejtés természetesen nagyban eltér attól, amikor a saját életünkben tapasztalt, fájdalmas vagy traumatikus esemény emlékeitől szeretnénk megszabadulni. A kutatók szerint a folyamat azonban ugyanaz lehet, és ha sikerülne kellő mértékben aktiválni az agy ehhez szükséges területét, az sok embernek hatalmas segítséget jelentene, hiszen a túlzott felejteni akarással épp ellenkező eredményt érünk el, és a memóriát aktiváljuk. Életünk traumái esetében egy fontos további különbség az is, hogy a módszer csak a fogalmi emlékezetre terjed ki, érzelmi emlékeink így ezzel a módszerrel nem tehetők semmissé. Vagyis attól, hogy memóriánkat az emlék nem terheli többé, érzelmi életünk nem válik könnyebbé. 

A felejtés ettől függetlenül is egy rendkívül hasznos agyi funkció, hatékonysága pedig akkor válik a legnagyobbá, amikor a szükséges terület mérsékelt aktivitást mutat. Amíg azonban ezt sikerül kikísérletezni, van még pár tippünk a nemkívánatos emlékek elkerülésére.

Mustra