Mindenkivel megesett már, hogy amikor bement egy szobába, elfelejtette, mit akart ott csinálni. Ez nem szétszórtságra vagy általános feledékenységre utal, csupán működik az úgynevezett ajtóhatás.
A feledékenység gyakran ártalmatlan, de vannak tünetek, amelyek komolyabb bajt, akár demenciát is jelezhetnek. Ezekben az esetekben kell orvoshoz fordulni a memóriazavarok miatt.
Vajon miért van az, hogy bizonyos dolgokat elfelejtünk, másokra pedig akár hosszú idő után is kristálytisztán emlékszünk? A modern képalkotó eljárások segítségével a tudósok rájöttek arra, hogy az agy mely területei vesznek részt a különböző folyamatokban. A vizsgálatok lehetővé tették azt is, hogy a memória működésében mintázatot találjanak.
Megdöbbentő, de a sokszor előhívott emlékek könnyebben fakulhatnak. A részletek elvesznek, a lényegi tartalom lesz az, amit sokáig magaddal hordozhatsz emlékeid között. Ez magyarázhatja a tanúk változó tanúvallomásait, amikor sok interjún kell elmondaniuk, mi történt.
Magyarországon sokak szemében az irodalom egyenlő a regénnyel. Egy pályakezdő szerzőnek még csak-csak elnézzük a novellákat, gyakorlásnak jó lesz az is, amíg az életmű magasabb szintre nem emelkedik. Kitartóan várjuk a regényt. Aztán jönnek olyan fiatalok, akik eleve azt mondják, hogy köszönik szépen, ők elsősorban rövid prózát szeretnének írni. Közéjük tartozik Harag Anita is, aki az Évszakhoz képest hűvösebb című első kötetében többek között azt mutatja meg nekünk, hogy a hétköznapi banalitásokban is gyakran komoly traumák, bonyolult emberi kapcsolatok és félresiklott életek rejlenek.
Az első születésnapján történt. Apró kezeivel rámarkolt a kiságy rácsaira, izmait megfeszítve felhúzta magát, majd imbolygó léptekkel kiment a felnőttekhez a nappaliba. Így emlékszik vissza élete legkorábbi emlékére a bátyám. A beszámolóját minduntalan jóízű beszélgetés szokta követni a családi asztalnál. Jogosan ugratjuk a történet valóságalapját illetően? Vagy csak titkon irigyeljük a memóriája által megőrzött diadalittas pillanatokért?
Vannak dolgok, amikre jobban szeretnénk nem emlékezni. Ilyenkor megpróbáljuk blokkolni, figyelmen kívül hagyni a történteket, azonban a kutatók szerint éppen az ellenkezőjét kéne tennünk.
Vannak profik, akik egy teljes pakli kártyát vagy a pí ezernyi számjegyét képesek tökéletesen megjegyezni. Az ő stratégiájuk segíthet, ha rossz a névmemóriád.
Három lány mesélte el, hogy hogyan dolgozták fel, mikor a fiújuk félrelépett. A történetek különböznek, de a vége mindig ugyanaz: a pénzköltés.
Gyakran szabadkozunk, ha nem emlékszünk a nevekre, pedig a hiba nem is a képességeinkben van.
Mindenkivel előfordul, hogy a nyelve hegyén ragad egy szó. De mitől van ez? És hogyan lehet elkerülni?
Kíváncsiak voltunk, miért, mikor és hogyan is történik a felejtés folyamata, ezért összeszedtük, a tudósok eddig mi mindent derítettek ki a gyerekkori amnéziáról.
