A feledékenység gyakran ártalmatlan, de vannak tünetek, amelyek komolyabb bajt, akár demenciát is jelezhetnek. Ezekben az esetekben kell orvoshoz fordulni a memóriazavarok miatt.
A visszafordíthatatlan szellemi hanyatlással járó demencia Magyarországon becslések szerint mintegy 250-300 ezer embert érint. Az elöregedő társadalom miatt várhatóan a következő évtizedekben még nagyobb egészségügyi-társadalmi problémát okoz majd.
Memóriazavarok: szimpla feledékenység vagy demencia
A gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavarával járó idegrendszeri betegség gyakran enyhe memóriazavarral jelentkezik, széles körben ezzel a tünettel azonosítják a demenciát. De mikor beszélünk szimpla feledékenységről, és milyen esetben kell komolyabb bajra, például Alzheimer-kórra gyanakodni? Az alábbi hétköznapi helyzetek segítenek tisztábban látni.
Bizonyára veled is előfordult már, hogy határozott céllal beléptél egy szobába, aztán egyszerűen elfelejtetted, mit akartál ott csinálni. Régebben úgy gondolták, hogy ennek semmi értelme, és bizonyára a memóriánk pillanatnyi zavaráról van szó. De ez nem igaz,
a felejtés alapvetően nem hiba, hanem az agyunk egészséges és szükséges működésének része.
Ha valami nem kerül át a hosszú távú memóriába – vagy nem tudjuk felidézni –, segít abban, hogy agyunk ne legyen túlterhelve lényegtelen információkkal, az érzelmi alapú felejtés pedig a traumatikus élmények feldolgozásában játszik szerepet. Viszont létezik a patológiás felejtés, ami miatt jogosan aggódhatunk. Általában neurodegeneratív rendellenességek okozzák, és a memória olyan szintű romlásával jár, ami hatással van az életvitelre.
Elfelejted, mit akartál csinálni
Ha menet közben kimegy a fejedből, mit akartál előkeresni a szobában, vagy kivenni a spájzból, nem vagy egyedül, az efféle helyzetek meglehetősen gyakoriak. Ha ez viszonylag megszokott jelenség nálad, akkor valószínűleg csak a normális feledékenységről van szó, ami miatt nem kell aggódnod. Akár a magasság vagy a súly, a memória is olyan tulajdonság, amely személyenként eltérő. A hangsúly az állandóságon van: ha nem változik a feledékenységed szintje, az vélhetően nem jelez bajt.
Ám ha egyre gyakrabban érzed, hogy egy feladat közben bizonytalan vagy, mit csinálsz, az a kóros felejtés korai jele lehet. Ezt eredményezheti a kognitív öregedés vagy az Alzheimer-kór korai stádiuma is, és hogy kiderüljön, mi áll a háttérben, mindenképpen fordulj orvoshoz.
Elfelejted a neveket
Az is tipikus jelenség, hogy elfelejtjük egyes emberek nevét, akikkel évekkel ezelőtt találkoztunk, talán csak pár alkalommal. Általában ilyenkor sem kell demenciára gondolni. Sőt, ha egyszer nem jutott eszedbe egy szeretted neve, akkor sincs baj, lehet, hogy csak rosszul aludtál, vagy sok volt a stressz.
Az viszont memóriaproblémára utal, és az Alzheimer-kór jele lehet, ha gyakran felejted egy családtag vagy közeli ismerős nevét – ez esetben irány az orvos.
Elfelejted a kedvenc ételed receptjét
Az életkorral járó memóriazavar nem érinti azt a „merevlemezt” az agyunkban, ahol a rendszeresen használt fontos információkat tároljuk. Ilyen például a kedvenc ételünk elkészítési módja, amit gyakran megfőzünk. Ugyanakkor ha valaki elfelejti a receptet, az valamilyen betegségre utalhat,
az Alzheimer-kór ugyanis az emlékek, korábban megszerzett információk tárolását, visszakeresését és felidézését befolyásolja.
A korral járó memóriaprobléma inkább a rövid ideig tárolt információkra van hatással – például tárgyak helyének megjegyzése –, és nem jár intellektuális hanyatlással.
Eltévedsz egy jól ismert útvonalon
Ha valaki azzal szembesül, hogy eltévedt, mikor munkába igyekezett, vagy elfelejtette, hol parkolta le az autóját, az egy erős vészjelzés, és akár Alzheimer-kórra is utalhat. A betegség érinti a hippokampusznak nevezett agyterületet, aminek kulcsszerepe van a térbeli memória működésében és a tájékozódásban.
Mondott valamit a párod, de 5 perccel később elfelejted
Mindannyian elfelejtünk olyan információkat, amelyeket nem sokkal korábban mondtak nekünk. Ez lehet a figyelemhiány következménye, de akár pszichológiai okok is szerepet játszhatnak, ha egy hozzánk közel álló személy mondanivalója nem marad meg bennünk. Általában a normál felejtés kategóriájába tartozik, de ha egyre gyakrabban fordul elő, akkor szintén aggasztó tünet lehet.
A kutatók 14 olyan kockázati tényezőt neveztek meg, melyek elkerülésével csökkenthető a demencia kialakulásának esélye.
