Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Noha a rágózás tudománya még gyerekcipőben jár, és sok a spekulatív eredmény, érdemes lehet nyomon követni a terület fejlődését. Csodákat persze ne várjunk tőle, de kevés kockázatmentesebb opció képzelhető el az öngyógyítás méretesre duzzadó kínálatában, mint időnként rágógumit csócsálni. Mutatjuk, miért érdemes próbálkozni vele.
Régóta ismert tapasztalat, hogy minél inkább el akarunk nyomni egy tolakodó gondolatot, annál makacsabbul fog visszatérni. Ilyenkor átmeneti segítséget nyújthat, ha indirektebb módon közelítünk a kérdéshez. Ez a gondolat inspirálhatta a Forbes magazin egyik cikkét is, amelyben David DiSalvo összegyűjtötte a rágózás jótékony hatásait leíró eddigi kutatásokat.
#1 Segít kiűzni a fejedben ragadt dalokat
Elég idegesítő tud lenni, amikor a legbugyutább dalok mennek a fejünkben órákon keresztül. Philip Beamen és munkatársai azonban kimutatták, hogy a rágózás segít a dallamtapadás ellen. Ahelyett, hogy a figyelmedet terelné el a ravasz kis nótáról, a rágózás olyan artikulációs motoros aktivitást jelent, ami gyakorlatilag elfoglalja azokat az agyi pályákat, amiken a zenei ismételgetés zajlik. A rágózás még az ún. tapping technikájánál is hatékonyabbnak bizonyult a rumináció (ismétlődő gondolatok) megszüntetésében. A tapping egy manapság divatos, eredetileg a hagyományos kínai orvoslásból jövő módszer a negatív gondolatok, érzések elűzésére, amelynek során a test bizonyos pontjait kell az ujjaiddal nyomogatnod. Kicsit olyan, mint az akupunktúra, csak tűk nélkül. Követői szerint ilyen módon elérhető a test energiaáramlásának helyreállítása.
#2 Éberebb leszel tőle
Egy másik kutatás szerint a rágózás növelte a résztvevők intellektuális teljesítményét és az éberségét. Nem véletlen, hogy sok focikapus is rágózik meccs közben, hogy éles tudjon maradni a gólhelyzetek elhárításához. Egy vizsgálat pedig azt találta, hogy a tesztkitöltés előtti rágózás javította a teljesítményt, míg a tesztkitöltés ideje alatt történő rágózás nem volt ilyen hatású. A szerzők szerint a rágás által kiváltott izgalom egyfajta bemelegítés az agyad számára: ha 20 percig rágózol, annyi vér juthat az agyadba, mintha enyhe testmozgást végeznél.
#3 Jobban működik a memóriád
Huszonnégy százalékkal jobban teljesítettek egy szófelidézési feladatban azok a személyek, akik rágóztak. A brit kutatók azt is elárulták, hogy a dolog hátterében egy agyi terület, az ún. hippokampusz aktivitásbeli növekedése állhat. Mivel a rágózás miatt a szervezetünk azt hiszi, hogy ételhez fog jutni, ezért működésbe léphetnek az inzulinreceptorai. Emellett a rágózás növeli a szívritmust, így a keringés fokozódásával több oxigén juthat az agyba, ami javíthatja a kognitív teljesítményt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a pontos háttérfolyamatok tisztázása még további kutatásokat igényel.
#4 Enyhíti a szorongást
Egy kísérletben komoly stresszt jelentő feladatokat kellett szimultán megoldani a vizsgálati személyeknek. Abban az esetben, amikor rágóztak, a szorongás, illetve a stressz-szinttel összefüggő hormon, a kortizol csökkenését mérték a tudósok. Persze a problémáidat nem fogja megoldani a rágózás, de még mindig sokkal jobb, mintha cigiznél.
