4 termék is a legmagasabb, 3 csillagos minősítést szerezte meg, ezzel pedig kiemelten sikeresen zárták a magyar készítmények a versenyt.
Kvízünket akkor is érdemes megpróbálnod, ha nem szeretsz különösebben főzni, és nem érzed magad otthonosan a konyhában – itt az idő, hogy megtanulj bizonyos alapdolgokat.
Olyan ételneveket válogattunk össze, amelyeket manapság már a legtöbben nem ismernek – te vajon meg tudod mondani, hogy milyen fogást takarnak ezek a furcsa elnevezések?
Sonkás kifli sonka és tojás nélkül, hamis húsleves, párizsipörkölt. Az 50-es években sokak számára nem jutott megfelelő mennyiségű vagy minőségű étel az asztalra – ezt azonban a propaganda a világért sem ismerte volna be.
Ha valaki érdeklődik Budapest története vagy a gasztronómiatörténet iránt, minden bizonnyal találkozott már Saly Noémi nevével. Az irodalom-, művelődés- és Budapest-történész számos tanulmány és izgalmas cikk szerzője, akinek közel harminc kötete jelent meg, a legutóbbi Se nem Buda, se nem Pest… de nem kevés evés címmel.
Habár a második világháború 80 éve véget ért, még mindig érezni lehet a hatását a francia gasztronómiában. Sok étel eltűnt azok közül, amit akkor fogyasztottak, a szemléletmód azonban megmaradt.
Vannak olyan virágok, amelyek nemcsak szépek, de ehetőek is, sőt: igen különleges ízt adnak az ételeinknek. Ennek dacára ma egyre kevésbé ismertek ezek a növények, holott régen, nagyanyáink idejében még fontos szereplői voltak a falusi gasztronómiának.
Míg a kádári kisember a linóleumpadlós üzemi étkezdében fogyasztotta szerény ebédjét, a Magyarországra látogató hírességek cigányzene mellett falatozhatták a libamájat, az úttörők pedig műanyag pohárból hörpölhették az iskolatejet.
A középkori Európa gasztronómiája mai szemmel nézve gyakran bizarrnak, néha egyenesen gyomorforgatónak tűnik. Elődeink ugyanis sokszor olyan fogásokat fogyasztottak, amelyek minket ma már valószínűleg elborzasztanak.
A 15. század derekán, Amerika felfedezése előtt sem a paprikának, sem a burgonyának nem hallották még hírét az európaiak. Vajon milyen ételek kerültek a királyi asztalra, hogyan készültek a többfogásos királyi lakomák, és hogyan zajlott egy étkezés Mátyás udvarában?
Egy 1947-es étlap alapján jártunk utána, vajon kik engedhették meg a háború utáni, de még a Rákosi-korszakot megelőző időszakban, hogy étteremben költsék el az ebédjüket. Mint kiderült, meglepő ételeket vásárolhattak akkoriban, meglepő árakon.
A legszebb magyar írónak tartott Bródy Sándor imádta a nőket és a gasztronómiát, fiával viszont meglehetősen ellentmondásos viszonya volt.
