Délelőtt 10-kor ették a 12 fogásos ebédet Mátyás király idejében: ez került az asztalra

Olvasási idő kb. 5 perc

A 15. század derekán, Amerika felfedezése előtt sem a paprikának, sem a burgonyának nem hallották még hírét az európaiak. Vajon milyen ételek kerültek a királyi asztalra, hogyan készültek a többfogásos királyi lakomák, és hogyan zajlott egy étkezés Mátyás udvarában?

Antonio Bonfini, Hunyadi Mátyás uralkodói éveinek egyik krónikása részletes beszámolót ad arról, hogyan is zajlott egy étkezés a reneszánsz királyi udvarban – vagy éppen a csatamezőn, a királyi sátorban. Az étkezésnek ugyanis – kiváltképp, ha eredményes volt a hadjárat – mindenkoron meg kellett adni a módját, ha a királyi asztalról volt szó. Mátyás sziléziai hadjárata során például a békekötést is lakomával ünnepelték meg, amelyről így emlékezett meg a történetíró: „Ugyanott, ahol az előző napon, állíttatta fel bíborral, arannyal, drágakövekkel ékesített királyi sátrát. Közepén menedékes, soklépcsőjű pohárszék állott mindenfelé edénnyel, drágaköves serleggel díszesen. Körös-körül csodálatos teríték az ételeknek legválasztékosabb ízlésű nagy gazdagságával. Midőn a fejedelmek idejében megjelentek, mindhárman egy-egy négyszögletű asztalhoz heveredtek. Színészek ünnepi szerepeltetéséről is gondoskodtak, hogy a fogások hosszú sorát fűszerezzék. (…) Az étkeket a fejedelmek bölcs mondásai is kísérték.”

Tartottak a mérgezéstől

Egy királyi lakomán fontos szerep jutott az étekfogónak – aki az említett lakomán nem volt más, mint Újlaki Miklós fia, Lőrinc. Bonfini szerint a neves eseményen „atyja övét viselte, melyen annyi volt a gyöngy és drágakő, hogy hatvanezer aranyra becsülték. Díszes öltözetéhez illett előkelő magatartása, nemessége, parancsoló természete, magas termete és szépsége. Csodás gyorsasággal és ügyességgel irányította a pompás étkezést, s szokása szerint büszkén lépkedett.” Az étekfogó és a szakács fontos és megbecsült alkalmazottak voltak; sokszor nemesi levelet és különleges javadalmazást kaptak – ennek hátterében a mérgezéstől való félelem is állt, ami a középkori királyi udvarokban igen elterjedtnek számított.

Az étekfogók és a szakácsok megbecsült alakjai voltak a királyi konyhának
Fotó: duncan1890 / Getty Images Hungary

Itáliai hatások 

Bonfini azt is feljegyezte, hogy a mértéktelen evés következtében megesett, hogy valaki rosszul lett. Ha ez a királyi asztalnál történt, Mátyás nem zavartatta magát, "emberségesen segítségükre sietett, s megfeledkezve, vagy inkább nem törődve királyi méltóságával, hányás közben tartotta a fejüket.” A külsőségekkel Mátyás király nősüléséig nem sokat törődött: palotája berendezése puritán volt, nem voltak gyöngyös serlegei, aranytálai, hiszen az aranyat és drágakövet leginkább csak a lovain szerette látni. Beatrix érkezésével azonban mindez megváltozott: itáliai festők, kézművesek, építészek, kertészek érkeztek Magyarországra, és természetesen itáliai szakácsok is.

Pannónia, a második Itália

Az itáliai pékeknek köszönhetően megjelent a zsemle is Magyarországon (az addig egyeduralkodónak számító kovászos kenyér mellett). A zsemlesütés mestere lehetett Zsemlesütő Gáspár, aki tevékenysége nyomán a város főpolgára, háztulajdonos, sőt, még tanácsúr is lett. Beatrix nyomán ugyancsak meghonosodtak a szőlővel, aszalt gyümölcsökkel, mandulával, mediterrán fűszerekkel készült sültek. A királynénak nővére, Eleonora Ferrari nemesasszony rendszeresen küldött itáliai csemegéket: gesztenyét, parmezánt, olajbogyót. Hunyadi Mátyásnak tetszett a gondolat, hogy „Pannónia második Itália legyen”, de a főurak tiltakoztak: felesleges fényűzésnek és pénzszórásnak tartották az újmódi szokásokat.

Egy tálból cseresznyéztek

Arról, hogy egészen pontosan milyen ételeket szolgáltak fel, egy másik történetírótól értesülhetünk. Galeotto Marzio furcsállta, hogy a magyarok négyszögletű asztalnál étkeznek, és hogy mindent mártásban szolgálnak fel.

Idézőjel ikon

„A libát, kacsát, kappant, fáczánt, foglyot és seregélyt, a mi itt mind nagy számmal található, továbbá a marha-, bárány-, gödölye-, sertés- és vaddisznóhúst mind más és más megfelelő lében, részben kirántják, részben becsinálják”

– írt a korabeli konyhai műveletekről az itáliai krónikás. A lakomára meghívott vendégek nem kaptak külön-külön tányért és evőeszközöket: egy közös tálból egy szelet kenyérre szedett mindenki az ételből, „azután darabokra szedve újjaival emeli a szájához”, kockáztatva, hogy a mártás rácsöppen a ruhájára, ami különösen a sáfrány esetében volt látványos. Mátyás azonban, mint a történetírótól megtudjuk, soha nem szennyezte be magát, amit Marzio „a király veleszületett tisztasága”-ként értelmezett.

Mátyás udvarában is gyakran szerepelt az ételek közt a sült malac
Fotó: zee2000 / Getty Images Hungary

Ezek voltak Mátyás kedvenc ételei

Mivel a paprikának akkoriban még hírét sem hallották, másféle fűszerek voltak jellemzőek az akkori konyhára. „A sáfrányt, szegfűszeget, fahéjat, borsot, gyömbért és más fűszert igen nagy mértékben használják”, állapítja meg Galeotto Marzio. A gyümölcsök közül kedvelték a fügét, a körtét, a dinnyét, a szilvát, Mátyás kedvence pedig a szabolcsi kormos alma volt. Különösen böjt idején a királyi asztalnál gyakran szolgáltak fel halételeket, például csukát, amelynek mája a királyokat illette, Mátyás azonban soha nem ette meg a csukamájat. Ugyancsak szerették a vizát, a pontyot, a kárászt és a süllőt, desszertnek (amit nem feltétlenül utolsó fogásként fogyasztottak) pedig édes torták és fánkok kerültek az asztalra. Az itáliai cukrászok cukorkákat, drazsékat, cukrozott gyümölcsöket és marcipánt is készítettek.

12 fogásos ebéd délelőtt 10-kor

Ami az étkezések időpontját és a felszolgált fogások számát illeti, bizony nagy az eltérés a mai szokásokhoz képest. Borsa Béla tanulmánya (Reneszánszkori ünnepségek Budán) szerint délelőtt 10 órakor ebédeltek, este 6-kor pedig vacsoráztak. A fogások számát illetően a 10 volt a minimum, de a székesfehérvári koronázási ebéd például 24 fogásból állt (igaz, idő hiányában nem szolgálták fel mindegyiket). Hans Seybold 15. századi utazó így festett le egy királyi lakomát: „Az egyes fogásokat az étekfogók négyesével, hatosával kísérték. Először egy arany tálon édességet szolgáltak fel. A második fogás csirke és kappan valamilyen sárga mártásban, a harmadik vadsült, a negyedik halkocsonya, közepében volt egy fej, abból nőtt ki egy aranyozott mirtuszág, e körül magasan egymásra rakott és aranyozott farkdarabok. A kocsonya fehér és barna színű volt. Az ötödik sültmalac és különféle vadsült, a hatodik főtt hal, a hetedik sárga fácán borral leöntve, a nyolcadik fehér mandulatejből és cukorból készült barna- és fehérkockás sakktábla, kövei aranyozottak voltak, a kilencedik fácán fekete mártással. A tizedik fogás sült, aranyozott ostyából készült, közepén állt egy aranyozott puszpángbokor zászlóval, ezen a király és a királyné sisakkal koronázott címere, a tizenegyedik felfujt, a tizenkettedik pedig sültgalamb.”

A visegrádi Herkules-kútból valamikor bor folyt
Fotó: joruba / Getty Images Hungary

Bor a szökőkútból

Egy lakoma nem lett volna teljes bor nélkül. A történetírók feljegyezték, hogy egy-egy lakoma alkalmával többféle bor is került az asztalra, Visegrádon pedig még a szökőkútból is bor folyt. A bőség azonban nem tartott örökké a magyar királyi udvarban: Mátyás halála után II. Ulászló és II. Lajos korában negyedannyi pénz és alkalmazott jutott a királyi konyhára, mint annak előtte.

Ha szívesen olvasnál még a korszakról, ezt a cikket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.