Traumatikus események hatására általában szorongást, kétségbeesést élünk át. A traumát követő időszakra jellemző a levertség, gyakran depressziós tünetek és alvászavarok jelentkeznek. Poszttraumásstressz-szindrómáról (PTSD) akkor beszélünk, ha a tünetek elhúzódnak, és akár még 4 héttel az eseményt követően is fennállnak.
Nincs mit szépíteni, a stressz az életünk szerves része. Amikor olyan helyzetben találjuk magunkat, amit első ránézésre képtelenek vagyunk megoldani, ráadásul a veszteség lehetősége is benne van a pakliban – mint például a koronavírus-járvány idején –, akkor ez fokozottan igaz.
A menopauzával kapcsolatban általában a testünk átalakulásáról beszélünk, pedig a folyamat során tapasztalt hormonális változások a mentális egészségünkre is jelentős hatást gyakorolnak.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a depressziós ember állandóan szomorú. A fejünkben élő kép alapján lehangoltan ül a kanapén, állandóan vagy épp egyáltalán nem eszik, rosszul alszik vagy alig bír kikelni az ágyából. Nehezen birkózik meg a kötelező napi tevékenységekkel, és nem sokat beszél.
Szülőként szeretjük azt gondolni, hogy mindent tudunk a gyerekünkről, tisztában vagyunk azzal, hogy hogy érzi magát, milyen gondolatok járnak a fejében. Kutatások eredményei szerint azonban nem mindig ez a helyzet.
Napjainkban világszerte több elítélt ül börtönben, mint valaha: 11 milliós lélekszámuk húsz százalékos növekedést jelent a múlt század eleji értékhez képest. Itthon az elmúlt években 18.000 fő körül mozgott, vagyis egy (nem is olyan kicsi) kisváros lakosságának felelt meg a számuk. Ebből az embertömegből sokan küzdenek valamilyen mentális nehézséggel, s a problémák eredetének és a börtönfalon belüli kezelés lehetőségeinek feltérképezése túlmutat a kriminalisztika és a börtönegészségügy keretein: az eredmények mindannyiunk számára tanulságosak lehetnek.
Egyre gyarapodó számú bizonyíték szerint a belünkben található több milliárd apró mikroorganizmus hatással van a viselkedésünkre, a lelki jóllétünkre. Az agyunk számára jótékony bélbaktériumok, az úgynevezett pszichobiotikumok kutatása a jelenkor tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. De hosszú út áll még a kutatók előtt, hogy táplálékkiegészítők kifejlesztésével is küzdeni lehessen a depresszió ellen. Hol tartanak most?
A jelenlegi helyzetben számos tényező fokozhatja az öngyilkosság kockázatát. Olyan vírussal állunk szemben, amelynek egyelőre nincs ellenszere, így extrán aggódhatunk önmagunk és szeretteink egészségéért, nehezen viselhetjük a kényszerű otthon maradással járó el- és összezártságot, a magányt, a munkahelyünk esetleges elvesztését, a gazdasági válság hatásait. Ezek a stresszorok különösen negatívan érinthetik mindazokat, akik eddig is pszichés nehézségekkel küzdöttek. Ahhoz, hogy vigyázni tudjunk egymásra, nagyon fontos, hogy merjünk kérdezni. Az öngyilkosságról való beszélgetés a tévhitekkel ellentétben nem tragédiához, hanem megkönnyebbüléshez és kapcsolódáshoz vezet. Szakértők mondják el, hogyan érdemes csinálnod.
A netes mémek nemcsak az online kommunikáció szerves részét képezik manapság, hanem egyre több pszichológiai kutatás is irányul a működési mechanizmusaik feltárására. Első pillantásra nem is gondolnánk, hogy az egyszerű képek és feliratok mögött egészen komplex lélektani jelenségek is meghúzódhatnak. Hogyan befolyásolja a személyiségünk, a mentális állapotunk, hogy miként észleljük őket? Ezt igyekezett feltérképezni egy nemrég publikált izgalmas kutatás.
Az üresség érzése számos élethelyzet, lelkiállapot, de még lelki betegség velejárója is lehet. Arról, hogy honnan származik és mit lehet vele kezdeni, pszichológus szakértőket kérdeztünk.
Oké, pont te nyilván tökéletesen használod ezeket a fogalmakat, de jó tudni, hogy mások mit rontanak el. A szerkesztőség négy pszichológus szakértőjét kértük fel, hogy tegyenek rendet a fejekben.
Sosem éltek olyan biztonságban és békességben az emberek a földön, mint manapság. A kisbabák esélye a felnövekedésre sosem volt ilyen magas, a várható élettartam sosem volt ilyen hosszú. Sosem volt ennyi idő és lehetőség a változatos szórakozásra. Miért van mégis annyi depressziós és szorongó ember köztünk? Miért érezzük rosszul magunkat a bőrünkben?
