Nincs mit szépíteni, a stressz az életünk szerves része. Amikor olyan helyzetben találjuk magunkat, amit első ránézésre képtelenek vagyunk megoldani, ráadásul a veszteség lehetősége is benne van a pakliban – mint például a koronavírus-járvány idején –, akkor ez fokozottan igaz.
A világjárvány hatására kialakult stressz annyira általánossá vált, hogy a tudósok vitákat folytatnak arról, hogy a pandémia idején született csecsemőkre egész életükben gyengébb egészségi állapot lesz-e jellemző.
Honnan indult ez az egész?
1998, Észak-Amerika. A tomboló jégvihar hosszabb ideig tartó áramszünetet okozott Észak-Amerika északkeleti részén, különösen Quebecben, ahol sok átviteli tornyot megsemmisített a jég. Sok helyen a vihar után akár hat hétbe is telt, amíg visszaállt az áram, ez idő alatt pedig a lakások fűtés nélkül maradtak. „A várandós nőknek is meg kellett küzdeniük az áramkimaradás következtében létrejött alacsony hőmérséklettel, ez pedig biológiai nyomot hagyott a csecsemőkön” – mondja Catherine Lebel radiológusprofesszor.
A Project Ice Storm nevű tanulmány során 35 fiú és 33 lány agyát vizsgálták. Ők mind az anyaméhben élték át a jégvihar következményeit, a kutatás során pedig arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással voltak az események a csecsemők agyának arra a részére, ami az érzelmek szabályozásáért felelős.
Ostobaság lenne nem foglalkozni a születést megelőző időszakkal
A kutatás eredményei egyértelműen megmutatják, hogy a katasztrófa idején született csecsemők amigdalája tíz évvel az események után is nagyobb volt. Ez az elváltozás, különösen a lányok esetében, gyakran társul agresszív viselkedéssel. A kutatás eredményei alapján a tudósok úgy gondolják, hogy a prenatális stressz befolyásolja az amigdala korai növekedését, ennek mérete pedig hatással van a későbbi depresszió, szorongás vagy agresszió kialakulására.
Lebel jelenleg egy olyan longitudinális (nyomon követéses) kutatást vezet Kanadában, amelynek során havonta vizsgálják a terhes nőket, majd figyelemmel kíséri a gyerekek fejlődését a szülés után is, hogy kiderüljön, milyen hatása van a karanténnak és a koronavírus-járványnak. Sok kutató szerint az anyák által tapasztalt túlzott elszigeteltség és stressz hatással lehet a magzat kognitív, mentális, érzelmi és fizikai állapotára is.
Májusban Sam Schoenmakers szülész-nőgyógyász, valamint négy másik szülész és neonatológus szakorvos fogalmazta meg, hogy milyen hátrányok érik azokat a csecsemőket, akikkel édesanyjuk a járvány idején volt várandós. A dokumentumban kiemelik, hogy az 1940-es évekbeli náci megszállás következtében kialakuló éhínség alatt született gyerekekre különböző antiszociális személyiségzavarok és rövidebb élettartam volt jellemző, a 2012-es Sandy hurrikán ideje alatt született gyerekeknek pedig később nagyobb valószínűséggel alakult ki szorongásos problémája.
Lebel koronavírusos projektje már most aggasztó eredményekkel szolgál. Áprilisban a csapat kétezer terhes nőt vizsgált, és a megkérdezettek 37 százalékánál jelentkeztek a depresszió tünetei, míg 57 százalékuk szorongásról számolt be. A korábbi tapasztalatok alapján a szakértők arra számítanak, hogy az anyák jelenlegi állapota hatással lesz a csecsemőkre is. Sérült generációról nem érdemes beszélni, de 20 év múlva több lesz a szorongó és depressziós ember, mint most.
A negatív hatások csökkentése
Időbe telik megbizonyosodni arról, hogy hogyan hat a járvány a csecsemőkre, a szülők viszont tehetnek azért, hogy minél kisebb hatást gyakoroljon rájuk a pandémia. Lebel vizsgálatának korai eredményei például azt mutatták, hogy a megfelelő szociális támogatás és a rendszeres testmozgás csökkenti a várandós nők szorongásos és depressziós tüneteit.
Legyen szó virtuális vagy offline kapcsolattartásról, elengedhetetlen, hogy legyen valaki (vagy valakik), akiben a kismama megbízik, akivel meg tudja beszélni a nehézségeit, akihez tud fordulni, ha tanácsra van szüksége. Abban, hogy újdonsült szülőként biztosak legyünk magunkban, nagy szerepe van a gyerekorvosnak és a védőnőnek is. Van azonban, amikor mindez kevésnek bizonyul, éppen ezért érdemes már a szülés előtt felkészülni az elkövetkező hónapokra. Keress olyan hobbit, amivel otthon is tudsz foglalkozni, figyelj a rendszeres és megfelelő táplálkozásra és alvásra. Nehézségek az életben mindig vannak, de nagy eséllyel nem érik komoly traumák a gyereket, ha vigyázol magadra és megpróbálsz a pozitív dolgokra koncentrálni.
