depresszió 11 - Dívány

Én a szerencsésebbek közé tartozom. Sok mindent meg tudok tenni a vírushelyzet közepette online is, amit korábban offline végeztem. Csak a múlt héten részt vettem munkahelyi értekezleten, baráti találkozókon, tanítottam, ruhát és ételt rendeltem, sőt még színházban is voltam a nappalim kanapéjáról. Persze ez nem az igazi, persze van hiányérzetem. Ugyanakkor sokan élnek Magyarországon olyanok, akiknek nincs internetünk, vagy nem boldogulnak a technológiával. Közéjük tartozik az idős emberek többsége. Az én nagymamám, de lehet, hogy a te nagyszüleid, szüleid is. Ők nem fognak online terápiába menni, a közösségi médiában ventillálni vagy mentális egészségről szóló cikkeket olvasni a neten. Most is te vagy az, aki ideáig jutott ebben a bevezetőben, és te vagy az is, aki rengeteget segíthetsz nekik. Egy régi módszerről szóló új kutatás ad ötletet, hogyan.

Ha mentális problémákkal küzdesz, előbb-utóbb belefutsz egy olyan helyzetbe, aminek kapcsán felmerül benned a kérdés: beszélj-e másokkal a mentális állapotodról? Természetes, ha nem szívesen osztod meg a tapasztalataidat másokkal, félsz, hogy ítélkezni fognak feletted, elutasításba ütközöl vagy szégyenkezni fogsz.

Furcsa ellentmondás, de csak első hallásra. A rendszeres kézfertőtlenítés, a maszk használata, a távolságtartás és az otthoni tanulás minden létező kórokozóra hatással van, nem csak a vírusokra. A gyerekeink ennek köszönhetően kevesebb kórral küzdenek – ám ennek ára van.

Nagy-Britanniában jelenleg is több olyan hosszmetszeti kutatás zajlik, amelynek keretében a születésüktől fogva, bizonyos időközönként, több alkalommal vizsgálják a résztvevőket. Mivel az 1980-as évektől kezdve a mentális egészséggel összefüggő adatokat is lekérdeznek ezekben a nagy ívű projektekben, így lehetőség nyílt annak összehasonlítására, hogy hogyan alakultak az 1946-ban, 1958-ban és 1970-ben született emberek pszichés nehézségei a felnőtt életük folyamán. Mikor számoltak be a legtöbb stresszről, tünetről, és volt-e különbség a generációk között?

Ha szülés utáni depresszióról beszélünk, általában azt gondoljuk, hogy a terhességet követően rövid időn belül jelentkeznek a tünetek. Egy nemrég megjelent tanulmány azonban más eredményeket hozott.

Mi itt a Díványnál fontos feladatunknak tartjuk, hogy közérthető módon mutassuk be a pszichológia legaktuálisabb kérdéseit, legújabb elméleteit, frissen publikált kutatásait. Munkatársaink, köztük négy pszichológus kollégánk, olyan változatos témákban készítettek írásokat, mint a függőségek, a személyközi kapcsolatok, a szerelem, a szociálpszichológiai folyamatok, az álhírek, a propaganda, a mentális nehézségek vagy a családi traumák hatása. Év végi összeállításunkban 2020 legnagyobb érdeklődést kiváltott cikkeiből szemezgetünk.

A tinédzserekkel sosem volt könnyű, most azonban különösen nehéz lehet. A járvány hatásai, a bizonytalanság, a homeschooling és az izoláció mind olyan tényező, amik hozzájárulnak a kamaszok stresszes helyzetéhez.

Problémapolipnak nevezi azt a sokféle nehézséget, amely hosszú csápjaival az örökbefogadottak legkülönbözőbb életterületeire is elérhet. Különösen akkor, ha politikusok felelőtlensége miatt hosszú évekre a rendszerben ragadnak, hogy aztán idősebb gyerekként kelljen helytállniuk külföldön, egy számukra idegen országban. Cs. Melissa részben saját tapasztalatból beszél: hatéves volt, amikor a vér szerinti anyja öngyilkosságot követett el, és ő Magyarországra került. Hogy ment a beilleszkedés, és mi történt vele ezután? Erről kérdeztem Melissát, aki azt is elmondta, mi volt az a pont, amikor úgy döntött, tudatosabban kell foglalkoznia a történetével.

A depresszióval küzdők, a poszttraumás stressz zavarban szenvedők vagy a mellrákos nők állapotát is javítja, és a szívroham megelőzésében is segít a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlása.

Eligazodni az érzelmeinken nem mindig könnyű meló, keretet szabni nekik meg aztán pláne nem. Van viszont egy jó hírünk!

Kik és miért hiszik azt, hogy a helyzetük megváltoztatása reménytelen? És hogyan tudnának mégis felülkerekedni a tehetetlenségen?

Azt már régóta tudjuk, hogy a probiotikumok segítenek a hasmenés, a különböző emésztőrendszeri problémák és a szénanátha enyhítésében. De vajon hozzájárulnak-e a lelki egyensúlyunkhoz is?