Az ön-, a társ- és a világismeretünk folyamatosan bővíthető. Végtelen történet ez, de ha nyitott vagy és kíváncsi, akkor újabb és újabb felismeréseid lehetnek azzal kapcsolatban, hogy hogyan működsz te, a téged körülvevő emberek és az a társadalom, amelyben élsz. Mindig van rácsodálkozni való, mindig előkerül olyan összefüggés, amit korábban nem érzékeltél. Miközben a cikkeken dolgozunk, mi is átéljük ennek az izgalmát. Köszönjük, hogy idén is velünk tartottatok ebben.
A megérzések tudományos magyarázatairól
2020 januárjától új sorozat indult a Díványon: hétfő esténként az újságnál dolgozó 4 pszichológus, köztük a SelfGuide pszichológiai műhely alapítói, válaszolnak egy-egy sokakat foglalkoztató kérdésre. Ilyen volt az is, hogy érdemes-e hallgatnunk a megérzéseinkre, azokra a sugallatokra, amelyek ösztönösek, gyorsan megjelennek és gyakran hatalmas erővel bírnak. Segítenek vagy inkább tévútra visznek minket? Miről szólnak, egyáltalán honnan jönnek? Szakembereink igyekeztek megfejteni a megérzések misztikus báját.
A rendszeres kis mennyiségű ivás veszélyeiről
Kevés a teljesen absztinens család Magyarországon. Sőt, kevés az olyan család is, ahol a felmenők között ne szerepelne legalább egy alkoholista. Míg a más típusú drogok fogyasztását szigorúan bünteti a társadalom, addig az ivással kapcsolatban sokkal elnézőbb a kultúránk. Persze azt mindenki tudja, hogy egy ponton komoly problémákat okoz a rendszeres ivás. De mikor jön el ez a pont? Baj, ha minden este megiszol egy-két pohár italt? A mennyiség az, ami számít? Könnyen le tudnál állni? Erről kérdeztük a pszichológusokat.
A gyerekekért fenntartott házasságokról
Sokan vélik úgy, hogy a gyerekek érdekében még egy rossz kapcsolatban is megéri benne maradni. De vajon igazuk van? Tényleg az a jó a gyereknek, ha a szülei boldogtalanok együtt, vagy jobb, ha külön élnek? A válás a nagyobb tragédia vagy a toxikus házasság? Mit tanítunk a gyerekeinknek emberi kapcsolatokról, a kitartásról vagy a lelki jóllétünk iránti felelősségvállalásról? A cikkben három pszichológus három nézőpontból egészen hasonló konklúziókra jut.
A szerelem megőrzéséről
Ki viszi át a szerelmet? Mi kell a rózsaszín köd feloszlása után a hosszú távú jó kapcsolathoz? A kérdés, amely pszichológusokat és laikusokat egyaránt foglalkoztat. Sokan mondják, meg kell dolgozni érte. De talán egészen más ez a „munka”, amit végezni kell, mint ahogy azt gondoljuk. Mitől érzi a másik szeretve magát évek múltán is, a szürke hétköznapok ellenére? Annyit elárulunk Szalay Ágnes cikkéből: a nagy ajándékok és az évi egyszeri közös utazás nem lesz elég.
A tökéletes életek mögötti depresszióról
A depresszió hallatán általában egy passzív, örömérzésre aktuálisan képtelen, fal felé forduló ember képe jelenik meg előttünk. Margaret Rutherford azonban felismert egy olyan tünetegyüttest, amely szintén depresszióra utal, noha senki sem gondolná. Talán ismersz ilyen embert, talán te magad vagy az az ember. Valaki, akinek mindig rendezett a ruhája, makulátlan a lakása, lelkiismeretesen ellátja a munkáját és az iskolai bulira is mindig van ideje sütni valamit. Mindig mindenki számíthat rá, ő maga viszont szenved, néha tudattalanul. Szalay Ágnes foglalta össze, miről ismerszik meg a látszólag tökéletes életű, ám rejtett depresszióval küzdő ember.
A szeretetről szóló tévhitekről
Sajnos nem működik az, hogy volt egy rossz gyerekkorom, lépjünk túl rajta, én majd másképp csinálom. A szeretet nélküliség élménye nemcsak fájdalmas emlék, hanem a hatására sok olyan káros hiedelem, gondolat alakul ki, amit felnőttként is magunkban hordozunk, gyakran tudattalanul. Ha valakinek nem volt alkalma megtanulni, hogy mit jelent szeretni, akkor később is problémái lesznek ezen a téren. Nem azért, mert nincs benne szeretet, vagy ne vágyna rá, csak nem tudja, hogy kellene csinálni. Szalay Ágnes cikkében azokról a tévedésekről ír, amik miatt pokolian nehéz kapcsolódni egymáshoz.
A világ megbetegítő voltáról
A koronavírus-járvány ellenére olyan korban élünk, amelyben nem dúl világháború, globális szempontból kimagasló a jólét, sosem volt ennyire magas a várható élettartam és a kisbabák esélye a felnövekedésre. Mégis általános a reménytelenség, a rossz hangulat, az üresség érzése, rengeteg a szorongással, depresszióval küzdő ember. Mik azok a dolgok, amik ennyire megviselnek minket a 21. századi életben? És mit lehetne tenni, hogy csökkentsük a negatív hatásukat? Szalay Ágnes írása.
A szegénység lélektani hatásairól
2018-ban az ország mintegy egyötödét, 1 millió 900 ezer embert fenyegetett a lecsúszás veszélye, a magyarok 43 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes nyaralást, a legszegényebbek pedig mindössze havi 66 ezer forintból gazdálkodtak. És mindez még a koronavírus-járvány előtt volt! Az állandó létbizonytalanság, amely azóta még többeket érint, összetett módokon károsítja a mentális egészségünket, a biológiai szintekre lemenően. Elegendő szerepvállalás a pszichológia részéről, hogy feltárja a szegénység negatív hatásait, és különböző stratégiákkal igyekszik kivédeni azokat? Vagy egész egyszerűen határozottabban ki kellene állni magukkal a gazdasági egyenlőtlenségekkel szemben? Milanovich Domi ez utóbbi mellett érvel, hogy a lélektan ne egyfajta középosztálybeli huncutság legyen.
Az öngyilkosságok megelőzéséről
A koronavírus-járvány okozta be- és összezártság, szorongás, magány, anyagi problémák rendkívüli pszichés megterhelést jelentenek, amelyek tovább fokozhatják az öngyilkosság veszélyét. Milanovich Domi az Auróra X Bánkitó Karanténfesztivál részeként kérdezte dr. Balázs Juditot, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökét, dr. Unoka Zsolt pszichiáter-pszichoterapeutát és Lakos Eszter klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológust a megelőzés lehetőségeiről. Érdemes tudnod, hogy az öngyilkosságról való beszélgetés nem tragédiához, hanem megkönnyebbüléshez és kapcsolódáshoz vezet. A cikkben hasznos tippeket, konkrét elérhetőségeket találsz – nem csak pandémia idejére.
A leszbikusságra való ráeszmélés nehézségeiről
Milanovich Domi jócskán elmúlt 20 éves, mire tagadhatatlanná vált előtte, hogy nem heteró. Pedig az élete korábban is bővelkedett erre utaló jelekben. Miért esett le neki ilyen sokára a tantusz? És miért nincs ezzel egyedül? Miért van az, hogy a leszbikus nők átlagban később jönnek rá a többségitől eltérő szexuális irányultságukra, mint a meleg férfiak? Hogyan függ össze a jelenség a patriarchátus működésével? Mindenkinek nehéz a pasikkal, különösen kamaszkorban? Domi provokatív című írása női testre fixálódott társadalomról, passzív befogadásról és az intimitás határairól.
