A menopauzával kapcsolatban általában a testünk átalakulásáról beszélünk, pedig a folyamat során tapasztalt hormonális változások a mentális egészségünkre is jelentős hatást gyakorolnak.
A változókorban a depresszió előfordulása megduplázódik, és azoknál a nőknél, akik korábban depresszióval vagy szorongással küzdöttek, nagy eséllyel jelentkeznek újból a tünetek – írja Dr. Hadine Joffe, a Harvard Medical School professzora.
Teljesen normális, ha ezeket tapasztalod
A női hormonok szintjének változása az élet más szakaszaiban is okozhat hangulatváltozást, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a menopauza is hasonló tünetekkel jár. A menstruációt megelőző napokban a nők 50-80 százalékánál jelentkezik valamilyen formában a premenstruációs szindróma, a PMS, aminek egy súlyosabb formája a premenstruációs diszfóriás rendellenesség (PMDD), ami sok esetben szintén hangulatváltozással jár. Többek között ezek és a szülés utáni depresszió is példa azokra az állapotokra, amelyeket a testben zajló hormonális változások idéznek elő.
Már évekkel az utolsó menstruáció előtt megkezdődhetnek a hormonális változások és jelentkezhetnek tünetek, ezt az időszakot nevezzük perimenopauzának. A hangulatváltozás a perimenopauza és a menopauza ideje alatt általában enyhe, de gyenge szorongásos vagy depressziós tünetek ilyenkor is jelentkezhetnek – ezek pedig egyértelműen kapcsolódnak a hormonváltozásokhoz.
Dr. Hadine Joffe egy 2019-es kutatásából kiderült, hogy a perimenopauza idején jelentkező depressziós tünetekért két hormon, a progeszteron és az ösztradiol (az ösztrogén leghatásosabb formája) tehető felelőssé. A súlyos depresszió esetében azonban nem egyértelmű a kapcsolat az említett hormonok szintjének változásával. Azok a nők, akiknél korábban is jelentkeztek a szorongás vagy depresszió tünetei, nagy eséllyel tapasztalnak jelentős hangulatváltozásokat a perimenopauza ideje alatt, ez azonban viszonylag ritka azoknak a körében, akiknek korábban nem volt ilyen jellegű problémája.
A változókor olyan időszak, amikor a nők gyakran többféle stresszforrással szembesülnek, ideértve például a gyerekekkel való foglalkozást, az idős szülők gondozását, a munkahelyi problémákat, amelyek mindegyike hozzájárulhat a depresszió és a szorongás kialakulásához.
Míg a kutatások egyértelmű összefüggést mutatnak a menopauza és a depressziós tünetek előfordulása között, a szorongással kapcsolatban korántsem ilyen tiszta a kép. Vannak tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy nagyobb eséllyel jelentkeznek pánikrohamok a menopauza ideje előtt és alatt. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani a jelentkező panaszokra, ugyanis vannak olyan tünetek, amik ugyanúgy jelentkezhetnek a menopauza, mint a pánikroham miatt. Ilyen például az izzadás, a hőhullámok, a hidegrázás vagy a fejfájás.
A menopauza idején testi egészségünk változása szintén hatással van a hangulatunkra. A szorongást például kiválthatja a pajzsmirigy túlzott működése, amely az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Emellett elősegíti a szorongás és a depresszió kialakulását az alváshiány is, ami nemritkán az éjszaka jelentkező hőhullámok hatására jelentkezik.
Mit tehetünk a mentális egészségünk megóvása érdekében?
Készülj fel rá, hogy a hangulatingadozás mellett más tünetek is jelentkezhetnek. Figyeld meg, hogy hogyan változik a hangulatod és milyen más tényezők jelentkeznek. Ha az alvásproblémák vagy a stressz szintje hatással van a mindennapjaidra, ne félj segítséget kérni. Mozogj rendszeresen, és szánj időt a pihenésre. Ha pedig úgy érzed, hogy nem tudsz egyedül megküzdeni a problémával, kérj segítséget.
Jó hír, hogy általában azok a hangulatingadozások, amelyek a menopauza ideje alatt jelentkeznek, csak addig tartanak, amíg a hormonális változások végbe nem mennek. Ne feledd, ez csak egy átmeneti állapot, és bár előbb-utóbb mindannyian túlesünk ezen, bátran kérj segítséget, ha szükséged van rá.
