A tudomány jelenlegi állása szerint az, hogy melyik vércsoportba tartozunk, nagy szerepet játszhat abban, hogy mennyire vagyunk egészségesek.
Közismert „legenda”, hogy a látássérültek hallása kifinomultabb, mint látó társaiké – amerikai kutatók most bizonyítékot is találtak erre.
Agyunk képes megálljt parancsolni nekünk, mielőtt a kelleténél többet akarnánk enni – mégpedig egy bonyolult idegi folyamat révén, melyet egereknél mutattak ki a tudósok.
Az ásítás az egyik legtermészetesebb testi reakció, mely olyannyira ösztönös, hogy gyakran észre sem vesszük. De vajon mi állhat a hátterében?
A későn fekvő, későn kelő emberek számos téren hátrányban vannak azokkal szemben, akik a reggeli órákban aktívabbak inkább. Egy friss kutatás szerint ennek oka agyműködésükben rejlik.
Egy kísérletben agyi idegsejtjeik stimulálásával próbálják kiölni az agresszív viselkedést egy spanyol börtön lakóiból.
A tudósok rájöttek, hogyan működik az LSD, ehhez pedig 25 ember segítségét kérték.
Látásunk mellett hallásunk segítségével gyűjtjük a legtöbb információt a minket körülvevő világról. Ezért is fontos, hogy hangok alapján hamar felismerjük környezetünkből az ellenünk esetlegesen fenyegetően fellépő erőket, így sikeresebben védekezhessünk azok ellen. Svájci kutatók annak jártak utána, miként reagál agyunk a durva hangokra.
Mennyi igazság rejlik a közkeletű hiedelemben, hogy fiatalon vagyunk szellemileg a csúcson? Mennyiben függenek össze az évek alatt szerzett tapasztalataink a magas intellektussal?
Közismert tény, hogy a nők tovább élnek, emellett a férfiakkal szemben az időskori elbutulásra is kevésbé hajlamosak. Egy friss kutatás szerint ennek oka, hogy az ő agyuk tovább marad fiatal.
Tudósok szerint egy hangyaboly úgy működik, mint agyunk ideghálózata: az egyes rovarok együtt dolgoznak azért, hogy a kolónia emlékezete felépülhessen.
Leghűségesebb társunk nyálát csorgatva várja, hogy végre hazaérjünk, és örömtől telve nyakunkba ugorhasson, majd velünk játszhasson a nap hátralevő részében. Kutyánk úgy ragaszkodik hozzánk, mint talán semmilyen más élőlény a világon. De vajon ez a különleges kapcsolat kihat kedvencünk elméjének működésére is? Amerikai tudósok szerint igen, hiszen egy új kutatás kiderítette, hogy a kutyák agyában külön terület felel az emberi arcok felismeréséért.
