A napközbeni szundikálás egészségre gyakorolt pozitív hatásairól többen értekeztek már. Most egy friss kutatás úgy találta, a délutáni szieszta felfrissíti és élesen tartja az elmét, csökkenti az időskori eltompulás esélyét.
Vajon agyunk különbséget tesz jó és rossz szokásaink között? És miért olyan nehéz új pozitív szokásokat kialakítani vagy a káros szokásokat elhagyni?
A rendszeres, mértéktelen italozás minden életkorban komolyan károsítja az egészséget – az egyik veszélyeztetett szerv éppen a szervezet irányítóközpontja, vagyis az agy. Ausztrál és brit kutatók azt vizsgálták, mely életszakaszokban okozza a legnagyobb kárt az alkohol az emberi elmében.
A testmozgás és az időszakos böjtölés különösen jó hatással van az agyműködésünkre, de már azzal is elősegíthetjük az agysejtjeink megújulását, ha egyszerűen visszaveszünk a mohóságunkból.
Nem jutnak eszünkbe szavak, nem emlékszünk, mit akartunk venni a boltban, vagy hogy miként akartuk folytatni az elkezdett mondatunkat. Kínos. Az anyai elbutulás leglátványosabb jele a memóriazavar, de ez ne tévesszen meg minket! Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy míg az emlékezetünk ideiglenesen meghanyatlik, más készségeink éppen hogy szárnyalni kezdenek.
Kevesek által ismert, de az emberiség 2–5 százalékát érintő kórkép az afantázia, vagyis a képekben gondolkodásra való képtelenség.
Még mindig küzdünk vele, és őszintén szólva nehéz megállapítani, ki áll nyerésre: a vírus vagy az ember. A kórokozó ráadásul nem csak akkor van ránk hatással, ha már bejutott a szervezetünkbe.
Nem azért, mert érzéketlenek, hanem azért, mert másként van huzalozva az agyuk.
Akár a túlórázás, akár a bulizás nyúlik az éjszakába, ha csak egyetlen alkalommal felborul a cirkadián ritmusunk, már képtelenek vagyunk úgy funkcionálni, mint amikor kipihenten ébredünk. A helyzet valószínűleg számodra sem ismeretlen, de azt tudod, hogy a folyamatos alvásmegvonással mennyire kikészíted a szervezeted?
Felturbóznád a memóriád, előcsalogatnád a kreatívabb énedet vagy a csoki utáni sóvárgást akarod elűzni? Nem lehetetlen, csak mozogni kell, és nem mindegy, hogy mit.
Hogyan hat a magassággal változó éghajlat, a ritkuló levegő, a csökkenő hőmérséklet és más környezeti tényezők az agyműködésre, a szívre, a látásra vagy az emésztésre? Neszmélyi Emil csúcsmászó mesél saját tapasztalatairól.
Az agy éppúgy alakítható, edzhető, mint bármely más testrészed. Néhány hasznos praktika segítségével biztosíthatod, hogy a legjobb formában legyen az elméd.
