Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agy éppúgy alakítható, edzhető, mint bármely más testrészed. Néhány hasznos praktika segítségével biztosíthatod, hogy a legjobb formában legyen az elméd.
Elméd folyamatosan adaptálódik a kihívásokhoz és a körülményekhez, így nap mint nap változik – jobb vagy rosszabb irányba. Ezért semmilyen életkorban nem késő elkezdened a mentális tréninget, hogy csúcsformába hozhasd legfontosabb szervedet. A Medium Lifestyle ehhez ad néhány hasznos tippet.
1. Zsonglőrködés
Az Oxfordi Egyetem kutatói által nemrég publikált kutatás bizonyította, hogy új képességek megtanulása növeli az agy fehérállományának térfogatát. A fehérállomány felel az ingerületátvitelért, biztosítja az idegsejtek közötti kommunikációt a benne szövődött idegi kapcsolatokon keresztül. Ha elsajátítasz egy új képességet, új kötődések jönnek létre, vagyis javul az agy felfogóképessége. A kísérletben zsonglőrködni tanították az alanyokat, ugyanis ez a képesség komplex tanulási folyamatot igényel, amennyiben egyszerre veszi igénybe a vizuális és a motorikus képességeket.
2. Újdonságok mindennap
De nem csak a zsonglőrködés fejleszti az agyat. Minden újonnan tanult dolog segít abban, hogy a legjobb formába hozhassuk az elménket. Érdemes nap mint nap valami újat tanulni, új képességeket elsajátítani, lehetőleg minél változatosabb dolgokat, hogy sose unatkozzanak az idegsejtek. Tökéletes agytorna például a nyelvtanulás, ami a kutatók szerint felturbózza a szürkeállományt, de a tánctanulás, a hangszeres zene, az olvasás és a társasjátékozás is kiváló elmetréning.
3. A rossz alvás ront a helyzeten
Kutatók azt is bizonyították, hogy a nem elegendő mennyiségű és rossz minőségű alvás csökkenti az agykéreg és a hippokampusz térfogatát. Ez károsíthatja a nyelvi, a számolási, a döntéshozatali és az egyensúlyozási képességeket, illetve a tapintásérzéket. A rossz alvás elősegíti a fehérjék felhalmozódását az agyban, és ez megtámadja az agysejteket. A napi 7-8 óra, jó minőségű alvás viszont segít új kapcsolatokat kialakítani az agyban, és ezzel fejleszti a képességeit.
4. Testedzés
A rendszeres testmozgás – legyen szó annak bármilyen formájáról – szintén pozitívan hat az elmére. Növeli a pulzusszámot, ennek köszönhetően több oxigén jut az agyba, és számos hormont is felszabadít, amelyeket remekül belakmározhatnak az agysejtek. Már harminc másodpercnyi szobabiciklizés is növeli a hippokampusz térfogatát, a Harvard munkatársai pedig a testmozgásnak az agyra gyakorolt hosszabb távú, fél-egy év alatt tapasztalható pozitív hatásait bizonyították. Nem kell fárasztó konditermi edzésre gondolnod: a rendszeres séta, biciklizés, kevésbé megterhelő úszás, tánc vagy akár a lépcsőmászás is fejlesztheti az elmét.
5. Mindfulness
Nem véletlen, hogy egyre népszerűbb a mindfulness, az a meditációs technika és életszemlélet, amelynek lényege, hogy tudatosan odafigyelünk a jelen pillanatra, átadjuk magunkat az érzéseinknek, a környezeti ingereknek. A pszichológusok bizonyították, hogy a mindfulness fejleszti a koncentrációt, a működő memóriát, az érzelmek feletti kontrollt, rugalmasabbá teszi az agyat, és számos egyéb módon is segít. Az idő nagy részében az elménk automata üzemmódban funkcionál, a mindfulness segítségével azonban ráébreszthetjük a külvilágra, arra, hogyan figyeljen oda a pillanatra.
