Kutatók szerint, mikor visszaemlékezünk valamire, agyunk pont fordított sorrendben építi fel az adott dolog mentális képét bennünk, mint akkor, mikor a valóságban találkoztunk vele.
Kínai tudósok szerint gerincvelőnk bizonyos idegsejtjei felelősek azért, hogy agyunk viszketést érez, majd vakarózásra serkent minket.
Mindannyian elgondolkoztunk már rajta, vajon mi történik velünk halálunk után, hogy földi életünk csak egy „köztes létezés”-e, melyet egy túlvilági öröklét követ, vagy pusztán fizikai lények vagyunk, a halhatatlan lélek pedig csupán filozófiai és vallásos fantazmagória. Sokan az ún. halálközeli élmények segítségével próbálják bizonyítani a túlvilág létezését, az agykutatók és neuropszichológusok többsége azonban azt állítja, hogy ezen jelenségek hátterében nagyon is evilági okok állnak.
Svájci kutatók megtalálták a haragért és a bosszúállásért felelős agyi területeket
Egy kutatás szerint egyértelmű a kapcsolat a kiszámíthatatlanul bonyolult mintákat mutató agyterületek aktivitása és a magasabb intelligenciahányados között. A minták rendezetlenségét és a zűrzavart pedig egy kis koffeinnel is előidézhetjük.
A várandós anyák valóban feledékenyebbek egy kicsit a kutatók szerint, cserébe viszont feljavulnak a szociális készségeik.
Gondoltad volna, hogy úgy is le lehet szokni a dohányzásról, ha rothadó hal társaságában alszol? Nem bizarr trükkökről, hanem úttörő kutatásokról lesz szó, amik szerint álmunkban tényleg képesek vagyunk a tanulásra.
Nem is kellene fáradtnak lennünk tavasszal, mégis azok vagyunk. Miért, és mit lehet tenni ellene?
Azok, akik hajlamosak elferdíteni az igazságot, sorozatos füllentéseik miatt idővel érzéketlenné válnak saját hazugságaikra.
Nehéz kilépni a kövérségből, ha az ember agya úgy van beprogramozva, hogy mindig a magas kalóriájú ételeket kívánja. Egy új kutatás arra enged következtetni, hogy az alacsony vércukor-szint a ludas ebben.
