Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gondoltad volna, hogy úgy is le lehet szokni a dohányzásról, ha rothadó hal társaságában alszol? Nem bizarr trükkökről, hanem úttörő kutatásokról lesz szó, amik szerint álmunkban tényleg képesek vagyunk a tanulásra.
A fennálló állapotok igenlésére, minden kellemetlenség (öregedés, halál) elfelejtésére, valamint a társadalmilag hasznos és helyes álláspontok elfogadására akarnak kondicionálni gyerekeket, ezért különböző kasztokat érintő előítéletekről szóló hangfelvételeket játszanak le nekik alvás közben. Ismerős a jelenet? Aldous Huxley Szép új világ című disztópiájának megjelenése után a kutatókat is lázba hozta az elképzelés, hogy az ember új dolgokat tanulhat vagy akár rossz emlékeitől is megszabadulhat, miközben éppen az igazak álmát alussza. El is kezdtek kísérletezni...
1951-ben a Washingtoni Egyetem tudósai kínai szavakat és azok angol megfelelőit játszották le magnóról az alvó önkénteseknek, hogy kiderítsék, jobban teljesítenek-e a kínai szóteszten, mint azok az alanyok, akik csak zenét hallgatnak alvás közben. Az eredmények pozitívak voltak, és egy másik kutatócsoport is büszkén újságolta, hogy haditengerészetet tanuló diákjaik álmukban sajátítottak el egyes Morze-jeleket. Egy harmadik vizsgálatban pedig, miután 8 héten keresztül minden éjjel hatszor lejátszották azt a mondatot a gyerekeknek, hogy "A körmeim borzalmasan keserűek", állítólag tényleg leszoktak a körömrágásról. Az öröm azonban nem tartott sokáig, ugyanis ekkor még nem monitorozták az alanyok agyi aktivitását, így nem lehetett tudni, hogy a kísérletek résztvevői valóban aludtak, vagy éber állapotban memorizálták a tudnivalókat. Miután már EEG-vel folytattak hasonló vizsgálatokat, a tudósok negatív eredményeket kaptak, így egy időre feledésbe is merült az izgalmas hipotézis.
Rózsaillat, macskanyávogás és Guitar Hero
Nem is olyan régen még úgy hittük, hogy nem sok minden történik az agyban alvás közben, az utóbbi években azonban kiderült, hogy az agy egyes részei nagyon is aktívan működnek, amikor nem vagyunk tudatunknál. “Alvás során az agy átvizsgálja és elraktározza az emlékeket és újrajátssza a nap folyamán történteket, hogy megőrizze a fontos információkat” - magyarázza Sid Kouider idegtudós. Az a fontos felismerés pedig, hogy az alvás pozitív hatással van az emlékek konszolidációjára, arra késztette a tudósokat, hogy kipróbálják, vajon mennyire lehet manipulálni ezt a folyamatot.
A Lübecki Egyetem kutatói 18 fiatalt kértek meg arra, hogy lefekvés előtt játszanak egy számítógépes memóriajátékkal, melyben 15 pár kártyát kell összepárosítaniuk a képernyőn, és mindezt egy rózsa illatú szobában. Alvás közben aztán ugyanannak az illatnak tették ki az alanyokat. És hogy miért pont illatanyaggal kísérleteztek a szakértők? Egyrész azért, mert a szagok nem szoktak felébreszteni minket álmunkból, másrészt azért, mert a szagokat feldolgozó agyi régiók közvetlen kapcsolatban vannak a hippokampusszal, ami kulcsszerepet játszik az emlékek létrehozásában. Kiderült, hogy ébredés után a résztvevők sokkal több kártyalapot tudtak összepárosítani azután, hogy rózsaillatban aludtak, mint akkor, amikor alvás során semmilyen illat hatásának nem tették ki őket.
Egy másik német kísérletben 60 diákot kértek fel arra, hogy az esti lefekvés előtt kezdjenek számukra addig ismeretlen holland szavakat memorizálni. Ezek után több csoportra osztották őket: az egyik kontrollcsoportot elküldték aludni, míg egy másik a mély alvási szakaszban magnóról újra hallotta a korábban rögzíteni próbált szavakat. A hármas számú csoport egyszerűen csak aludt, a kevésbé szerencséseket viszont ébren tanultatták tovább. A kutatók minden egyes diákot kikérdeztek hajnali kettőkor a tanultakról, így kiderülhetett, mennyire volt hatásos az alvás közbeni magnóhallgatás a magolással szemben. Az agyi aktivitás mérésekor kiderült, hogy az alvás alatt újra megjegyzett szavak konszolidációjánál kiugróan lassú aktivitásnövekedés zajlott le, ahol ez a kiugrás nem indult be, ott kisebb mértékű volt a szavak rögzülése. Az eredmények alapján az alvás közbeni szóismétlések segítségével körülbelül 10 százalékkal tudták növelni a megtanult szavak számát.
Az eddigi elképzelésekkel ellentétben a mély alvás sokkal fontosabb szerepet tölt be az emlékek tárolásában, mint az úgynevezett REM-szakasz, az álmodás ideje. Erre a következtetésre jutott John Rudoy, az evanstoni Északnyugati Egyetem idegtudósa is, aki vizsgálatában tizenkét fiatalnak ötven különböző képet mutatott a számítógép képrenyőjén. Az egyes képek mindig ugyanazon a helyen villantak fel, hozzáillő hangkísérettel. A macskát ábrázoló képnél nyávogás, a teáskannánál sípolás, a harangnál csilingelés, a dinamitnál pedig egy robbanás volt az aláfestés. Az önkénteseknek meg kellett jegyezniük, hogy a képernyő mely részén jelentek meg az egyes képek, majd alhattak egy kicsit egy sötét szobában. Amint valamelyik fiatal elaludt, és elérte a mély alvás fázisát, a kutatók halkan lejátszották neki 25 ábra hangját - anélkül, hogy ettől felébredt volna vagy tudatosan észlelte volna a hangokat - ébredés után pedig meg kellett mutatnia, hogy mit sikerült megjegyeznie. Az eredmények szerint az alvást követően a kísérletben részt vevők jobban el tudták helyezni azokat az ikonokat, amelyeknek a hangját alvás közben hallották.
Egy másik vizsgálatban a kutatók egy csapat felnőttet tanítottak meg bizonyos dallamoknak a gitáron való lejátszására egy olyan technika segítségével, amit a népszerű Guitar Hero nevű videójátékból kölcsönöztek. Ezután az önkéntesek aludni mentek és miután felébredtek, megkérték őket, hogy játsszák el újra a tanult dalt. A résztvevők persze itt sem tudtak arról, hogy alvás közben néhányuknak ugyanazt a dallamot játszották le, amit lefekvés előtt megtanultak. Ezek az alanyok a teszt során sokkal pontosabban emlékeztek a tanult dallamra, mint azok, akik néma csendben alhattak.
Felejtsd el!
A hang- és illathatásokkal történő alvás közbeni szuggesztió azonban nemcsak a nyelv- vagy zenetanulásban segíthet, hanem abban is, hogy megszabaduljunk a negatív előítéletektől vagy bizonyos káros szokásoktól, de a rossz emlékek kitörlése sem lehetetlen küldetés: egy 2013-ban végzett vizsgálatban az alanyoknak különböző arcképeket mutattak egy bizonyos illat (menta, citrom vagy fenyő) kíséretében, és bizonyos arcok felmutatásakor enyhe elektrosokk hatásnak is kitették őket. Miután a résztvevők megtanultak néhány arcról a fájdalomra asszociálni, nyugovóra tértek, és alvás közben először csak az ismerős illatot permetezték a szobájukba. Már ennyi elég volt ahhoz, hogy az alanyok szorongani kezdjenek, amire a bőrükön megjelenő mikroszkópikus méretű verejtékcseppek utaltak. A félelem azonban hamar meg is szűnt és miután az alanyok felébredtek, a fájdalom érzéséhez kapcsolt arcképek már nem váltottak ki belőlük feszültséget. Azoknál az alanyoknál azonban, akik alvás nélkül mentek keresztül ugyanezen a procedúrán, nem szűnt meg a félelem érzése, ugyanúgy szorongani kezdtek a “fájdalmas” arcképek láttán.
Szokj le róla!
Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az alvás közben tapasztalt külső hatások befolyásolják-e a későbbi, éber tetteinket, ezért olyan felnőtteket vontak be a kísérletükbe, akik le akartak szokni a dohányzásról. Az alváslaborban töltött éjszaka során az alanyok egy részét a mélyalvás fázisában, a többieket pedig éber állapotban tettek ki dohány illatának, illetve romlott hal és záptojás szagának. Az eredmények azt mutatták, hogy a kellemetlen szagok hatására a következő hét napban 30 százalékkal csökkent az elszívott cigaretták száma azoknál, akik aludtak a kísérlet alatt, míg azok, akik éber állapotban érezték a kellemetlen szagokat, nem szívtak kevesebb cigarettát a következő egy hétben. Természetesen további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, mennyire tartós eredményekhez vezethet ez a módszer.
Érdemes aludni egyet a döntéseinkre
Egy francia kutatásban arra kérték a résztvevőket, hogy hangosan kimondott szavakat soroljanak be különböző kategóriákba (állatok és tárgyak) úgy, hogy egy készüléken megnyomják az egyes csoportokhoz tartozó gombokat. Az alanyok ezután aludni mentek, de a szavak felsorolása folytatódott, és persze alvás közben a résztvevők képtelenek voltak a gombok megnyomására, ám agyuk még alvás közben is rutinszerűen és megfelelően reagált a “hallott” szavakra azok jelentésétől függően. És hogy ezt miből állapították meg a tudósok? Abból, hogy az EEG segítségével a mozgásszervrendszeri területek aktivitására fókuszáltak: amikor ugyanis az alanyok a hozzájuk képest balra eső gombot nyomták meg, akkor a jobb agyféltekéjük volt aktívabb - és fordítva. Alvás közben tehát sokkal lassabban ugyan, de a kategorizálási folyamat tovább zajlott.
“Mindez azt jelenti, hogy alvás közben nemcsak kiszűrni tudjuk a külső akusztikai ingerek jelentését, de egyfajta válaszreakció, döntéshozatal is végbemegy az agyban. A legfontosabb felismerés az, hogy az agy elalvás után is folytatja annak a feladatnak a végrehajtását, amibe lefekvés előtt belefogunk” - állítja Sid Kouider, a kutatás vezetője.
Bebizonyosodott tehát, hogy agyunk alvás közben is képes az információk feldolgozására és új asszociációk létrehozására. A kérdés már csak az, hogy pontosan milyen eszközökkel hozhatjuk ki ebből a lehetőségből a legtöbbet, hogy hosszú távon is hasznunkra váljon, illetve ne a pihentető alvás rovására történjen a szunyókálás közbeni tanulás.
