Legalábbis azoknak, akik hazudnak, mint a vízfolyás, és szemrebbenés nélkül képesek lódítani és másokat megvezetni. Egy, a Nature Neuroscience című szaklapban megjelent új tanulmány szerint azok, akik hajlamosak elferdíteni az igazságot, sorozatos füllentéseik miatt idővel érzéketlenné válnak saját hazugságaik súlyára, ez pedig a megváltozott agyműködésnek köszönhető.
A kutatók megállapították, hogy a mások megtévesztésével járó negatív érzelmek (lelkiismeret-furdalás) az egyre többször ismétlődő hazudozással enyhülnek. Erre pedig az a neurológiai magyarázat, hogy a hazudós emberek agya minden egyes hazugsággal egyre jobban alkalmazkodik ahhoz, hogy a nagyobb és komolyabb valótlanságok állítása is olyan könnyű legyen, mint egy egyszerű füllentés.
„Amikor saját érdekünkben ferdítjük el az igazságot, akkor az amygdala egy olyan negatív érzést produkál, ami korlátozza, hogy milyen mértékben vagyunk képesek hazudni. Minél többet hazudunk azonban, annál nagyobb mértékben csökken ez a válaszreakció, ennek köszönhetően pedig egyre nagyobbak lesznek a valótlanságok, miközben könnyebbé válik egy-egy hazugság állítása” - magyarázza Dr. Tali Shalot, a kutatás vezetője. A csekély mértékű becstelenség tehát idővel komoly hazudozássá válhat.
Az agyműködés eltéréseit képalkotó eljárásokkal mutatták ki, amiket akkor alkalmaztak, amikor az alanyok személyes nyereségük érdekében hazudtak. „Valószínűleg az áll a csökkent érzelmi reakciók hátterében, hogy az agy egyre tompább válaszokat ad az ismételt hazugságokra. Ez pedig megerősíti azt a feltételezést, hogy az amygdala averzív ingerként érzékeli azokat a tetteket, amiket alapvetően rossznak vagy erkölcstelennek tartunk. Az őszintétlenséget csak ebben a kísérletben teszteltük, de ugyanez a folyamat mehet végbe például a kockázatvállalás vagy az erőszakos viselkedés kialakulása során is” - mondta Dr. Neil Garrett, a tanulmány vezető szerzője.
„Ez egy nagyon érdekes első rálátás a hazudozás és az agyi válaszreakciók közötti kapcsolatra. További vizsgálatokra van azonban szükség ahhoz, hogy pontosabban kiszűrjük az összefüggéseket, illetve hogy kiderítsük, más, hasonló viselkedések alatt is ugyanezek a neurális folyamatok mennek-e végbe” - fűzte hozzá Dr. Raliza Stoyanova, a WellCome Trust munkatársa.
