Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem is kellene fáradtnak lennünk tavasszal, mégis azok vagyunk. Miért, és mit lehet tenni ellene?
Logikátlannak tűnik, mégis fáradtabbak vagyunk tavasszal. Állítólag a túlhajszolt életmód az oka. Mit tehetünk a tavaszi fáradtság ellen addig is, ameddig majd lesz időnk odafigyelni az életmódunkra?
A tavaszi fáradtság egyáltalán nem civilizációs, vagy új keletű jelenség, hiszen már őseink is szenvedtek tőle. A különbség az, hogy náluk teljesen jól magyarázható volt a jelenség kialakulása, hiszen tél végére már rég felélték a félretett zöldségeket, amik a vitaminbevitelért voltak felelősek, túl voltak jónéhány napfény nélküli hónapon, az immunrendszerük pedig legyengült.
Ilyenkor böjttel (ami amúgy is kapóra jött, hiszen tavasz legelején még nem lehetett az új terményt szüretelni), gyógyteákkal, és friss tavaszi gyógynövényekkel igyekeztek erősíteni szervezetüket és megelőzni a tavaszi fáradtság, legyengülés tüneteit.
Logikusan átgondolva a mai embernek egyáltalán nem szabadna tavaszi fáradtságot éreznie, hiszen egész télen bőséges a zöldségválaszték, és mindig találni olyat is, ami egészen olcsó. Akkor miért van, hogy a legtöbben mégis szenvedünk ettől?
Az ok egyszerű: a zöldségválaszték ugyan pozitív, saját magunk kiszipolyozása viszont negatív irányban változott. Az a rettenetes közhely, hogy sok a stressz, nagyon is igaz.
Gondoljunk csak bele egy átlagos hétköznapba: reggel a gyerkőcök suliba/oviba logisztikázása, a rengeteg feladat, felelősség, és konfliktus a munkahelyen, a sebtében, kapkodva bekapott és sokszor rossz minőségű ebédek, majd munka után második műszak otthon (házi feladat a gyerekekkel, főzés, mosás, vasalás, számlafizetés (hál' istennek, ezt lehet éjfélkor is a netről) satöbbi, satöbbi.
És ugyan teher alatt nő a pálma, és képesek vagyunk remekül helyt állni főnökként, anyaként, apaként, felelős állampolgárként, szomszédként, és még sorolhatnám hányféle szerepben, azért jobb, ha tisztában van vele az ember, hogy előbb-utóbb mindennek meg kell fizetni az árát.
Két kérdés:
- Mennyi ideje van egy átlagos hétköznap arra, hogy törődjön magával?
- Van-e egy átlagos napnak olyan pillanata, amit kifejezetten és jóleső örömmel vár?
Az elsőbe nem számít bele, hogy hajat fest, vagy borotválkozik, vagy körmöt lakkoz. Ezek ugyanolyan kötelező körök, mint az, hogy normális öltözékben menjen munkába az ember. A másodikra pedig nem jó válasz a „Hogy vége legyen.”.
Miért éppen tavasszal?
Egyáltalán nem csak tavasszal. Tény, hogy tavasszal érezzük a legfokozottabban a tavaszi fáradtság hatását, ami valószínűleg amiatt van, hogy a szervezetünk ilyenkor változáson megy keresztül, téliből, nyári üzemmódba vált. Télen nehéz ételeket eszik az ember, általában kevesebbet mozog, és azt sem szabad levegőn, emellett sokkal több időt tölt sötétben és mesterséges fénynél. Ezek a hatások gyűlnek egész télen át, majd tavaszra elege lesz a szervezetnek, legyengül, semmihez sincs kedve. És míg a napfény, a langyosodó idő hatására lélekben már átléptünk a tavaszba, szervezetünk még csak vonszolja magát utánunk.
Ezekkel szokták alátámasztani, hogy a tavaszi fáradtság éppen tavasszal szokott jelentkezni, de egyértelmű tudományos bizonyítéka, ahogyan sok másnak, ennek sincs.
Fontos figyelmeztetés
A fáradtság a testünk figyelmeztető jelzése. Arra figyelmeztet, hogy pihenni kell. Ezt a figyelmeztetést azonban egyáltalán nem szoktuk, nem illik tudomásul venni mai világunkban.
Pedig ha a fogunk fáj, akkor természetes, hogy elmegyünk fogorvoshoz, ha pedig már görcs-közeli állapotban vannak az izmaink, akkor megszakítjuk az edzést és nyújtunk-masszírozunk egy kicsit. A hosszú időn át nem komolyan vett fáradtság pszichoszomatikus betegségekhez, gyulladásokhoz, immunrendszeri betegségekhez vezethet.
Fáradtság teszt
Lehet, hogy önnek is jobban oda kellene figyelnie? Megtudja, ha válaszol az alábbi 10 kérdésekre.
1. Kevesebbet alszik-e 6 óránál?
2. Felelős beosztásban dolgozik-e?
3. Monoton, egyhangú, lélekölő-e a munkája?
4. Többet dolgozik-e mint napi 8 óra?
5. Vannak-e gyermekei?
6. Nem, vagy alig sportol?
7. Könnyen megbetegszik-e?
8. Betegen is eljár dolgozni?
9. Kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt?
10. Sok konfliktusa van a párjával?
Természetesen nem jó, ha bármelyik kérdésre igennel kellett válaszolnia, azonban járjunk a földön, senkinek sem egyszerű az élete. Ha viszont több mint 3 válasza igen volt, akkor már jobban oda kellene figyelnie, aki pedig a válaszok felénél is többre mondott igent, annak le kellene ülnie magával egy komoly beszélgetésre az életmódváltoztatásról.
Addig is
Lazacreggeli
Az egyik egészségügyi oldal szerint ha valamilyen különösen nagy megpróbáltatás előtt állunk, például egy konferencia, vagy egy nagyon nehéz tárgyalás vár ránk, akkor a legjobb, ha a reggelink 100 %-os gyümölcsléből, lazacos szendvicsből (persze teljes kiőrlésű zsömlében legyen ám az a lazac!), és egy csésze kávéból áll. Elhiszem én, hogy a lazac egészséges, és imádom is, de reggelire????
A lazacon kívül nem árt még előző éjszaka jól kialudni magunkat, reggel csinálni egy-két fekvőtámaszt, és szánni néhány percet arra is, hogy nyugodtan végiggondoljuk az előttünk álló napot.
Életmódváltozás. Szépen hangzik, és gyakran beszélünk róla, de általában nem lesz belőle semmi.
Következzen néhány olyan étel- (és ital-) féleség, amivel segíthetünk az agyunknak koncentrálni a tavaszi fáradtság átlagosnál is nehezebb időszakában.
Koffein. Van aki szerint nincs vele baj, van aki úgy tartja jobb óvakodni tőle, mindenesetre az biztos, hogy a teában, kávában, energiaitalokban lévő koffein segít a koncentrációban.
Cukor. A cukor nagyon jó energiaforrás az agy számára, de nem az a cukor, ami a cukortartóban van, hanem a glukóz, ami a szénhidrátokból keletkezik az anyagcsere folyamatok során. Ezért van, hogy ha valamit édeset iszunk, akkor viszonylag gyorsan javulni fog a koncentrációs képesség. Semmiképpen ne valamilyen agyoncukrozott üdítőt válasszunk, hanem valamilyen gyümölcsturmixot vagy smoothie-t.
Reggeli. Sokan hajlamosak kihagyni, pedig a nap felén átsegíthet minket egy jó kis reggeli, és ez kivételesen olyasmi, amit már tudományos kísérletekkel is egyértelműen sikerült alátámasztani. A legjobb választás a gabonapelyhekből, sovány tejtermékekből és friss gyümölcsökből álló reggeli, és persze nem szabad túlzásba vinni, különben ellenkező hatása lesz.
Hal, hal, hal. A zabpehely mellett a hal az, amit szinte mindig, minden diétában és életmódtervben ajánlani szoktak, és végül is ennyi tudós nem tévedhet. Az Omega 3 zsírsavak segítenek az időskori demencia lassításában és a memória javításában, de a szív védelmében is remek munkát végeznek.
Étcsoki és olajos magvak. Antioxidánsok és sok-sok hasznos nyomelem és ásványi anyag található bennük. Desszertnek is kitűnőek, mert nélkülözik a hagyományos cukrok és zsírok káros hatásait. Javítják a koncentrációt, energiával töltik fel a szervezetet. (Természetesen egy marék olajos magról és egy-két kocka csokiról beszélünk.)
Táplálékkiegészítők: Mivel a gyógyszertárak és a drogériák polcai roskadoznak a különböző mesterséges immunerősítő és energiafokozó készítményektől, biztosak lehetünk benne, hogy ezek között is van hasznos, meg olyan is ami semmit sem ér. (Nem tudom ki szedett már ilyesmit, szerintem az egyik közös jellemzőjük, hogy nagyon jó étvágyat csinálnak.)
Bár egyetértés van abban, hogy bizonyos ásványi anyagok és vitaminok (B,C,E, a béta karotin, magnézium) jót tesznek az agyműködésnek, ugyanakkor ezeket igazán csak akkor fontos szedni, ha a természetes étrendből valamilyen oknál fogva kimaradnak.
A kutatók többsége szerint a ginseng, és a ginko a megfelelő vitaminokkal és ásványi anyagokkal kombinálva szintén pozitív hatással lehet az agy működésére, még hosszútávon is.
