Mi történik akkor, ha az egész világot foglalkoztató kihívások megoldásában a gyerekek is részt vehetnek? Fantasztikus ötletek születnek gyerekektől gyerekeknek, egy új kezdeményezés keretein belül pedig felnőttek segítenek nekik megvalósítani a legjobb elképzeléseket.
Az elmúlt időszakban sok cikket olvashattunk arról, hogy a szülők és a pedagógusok számára milyen kínlódást, örömet, nehézséget jelentett a hirtelen jött digitális oktatás. A gyerekek, a történet főszereplői viszont kevesebbet nyilatkoztak. Gondoltam, izgalmas lenne őket is megkérdezni, hogyan élték meg az idei tavaszt.
Világszerte más-más időpontban, de sokfelé szentelnek ünnepnapot az édesapáknak is. Itthon minden évben június harmadik vasárnapja az övék, 2020-ban így június 21-én köszönthetjük őket.
A digitális átállás és a távoktatás tanulságairól szóló cikksorozatunk utolsó részében általános és középiskolában tanító pedagógusok osztják meg személyes tapasztalataikat és meglátásaikat.
A rutinszerűen végzett védőnői vagy gyermekorvosi kontroll nem feltétlenül szűri ki az összes szembetegséget vagy látásproblémát, sőt. A legtrükkösebb nehézség, a tompalátás akár túl sokáig is rejtve maradhat.
A kapcsolataink határozzák meg az életminőségünket. A kapcsolatok alapját pedig az érzelmek táplálják. Az érzelmi intelligencia (EQ) nélkülözhetetlen ahhoz, hogy emberi kapcsolataink biztos lábakon álljanak, s általa az életünk is.
Nagy zavart kavarnak a régi és új nevelési elvek a csecsemők sírása körül. Mikor lehet hagyni, és mikor nem? Valóban jó, ha a gyerek rendhez szokik? Mi van, ha ezzel elhanyagolom? A kérdések megérettek, most megválaszoljuk őket.
2020. március 24-én bejárta a világsajtót a hír, hogy a Corona és a Covid nevet kapta egy indiai ikerpár. Bár meglehetősen szürreálisnak tűnik egy halálos áldozatokat követelő világjárványról elnevezni egy kisbabát, a szülők számára inkább a nehézségek legyőzését szimbolizálta a névválasztás, hiszen a szigorú kijárási korlátozások ellenére jutottak be a kórházba. Mennyire határozza meg a gyerekek későbbi életét az, hogy hogy hívják őket? Kutatások szerint nagyon is, és nem csak a kiugró példák esetén.
A kamaszkor nemcsak a lányok testében okoz szemmel látható felfordulást, a fiúkat sem kímélik a hormonok. A mutálás, a testmagasság és az izomzat változásai mellett náluk is megindul a szőrnövekedés. Az talán esetükben nem kérdés, mit kezdjenek a lábukon növő szőrrel, az már annál inkább, hogy az első bajuszszálaktól megszabaduljanak-e.
Ágy alatti szörnyek, szekrénybe bújó szellemek, sötétség és ijesztő árnyak. Mi idézi elő, és mi vet véget a gyerekek irracionális félelmeinek?
A távoktatás tanulságaival foglalkozó cikksorozatunk mai részében Vikukel Zsuzsa, a Tópark Alternatív Általános Iskola intézményvezetője fejti ki gondolatait.
Attól, hogy egy nő szervezetében megfogan egy embrió, sajnos az anyai szervezet még nem válik védetté a betegségek ellen. Baktériumok, vírusok támadhatják az immunrendszert, és néhány betegség komoly szövődményekkel járhat, a babára nézve is. Nézzük, melyek ezek.
Kutatások bizonyítják, hogy minél több történetet ismer egy gyerek a felmenőiről, annál ellenállóbbá válhat a saját élete nehézségeivel, megpróbáltatásaival szemben. A közös mesélések mélyítik a szülőkkel való kapcsolatot, erősítik az önbecsülést, és felkészítenek a való életre.
Nem arról volt szó, hogy iható a csapvíz? Esetleg mégis van benne valami, ami nekünk nem árt, de nekik igen? Utánajártunk.
Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az érintett családoknak? És van-e olyan eleme a tantermen kívüli, digitális munkarendnek, amit akkor is megtartanának, amikor majd újra megnyitnak az iskolakapuk? A távoktatás tanulságaival foglalkozó cikksorozatunk második részében általános és középiskolai tanulók szülei osztják meg tapasztalataikat.
A gyerekek még összemossák a képzelt világot a valósággal. Kiszínezik a történteket, és olykor képzelt lényekhez, személyekhez beszélnek. De vajon meddig számít ez normálisnak?
Van olyan, hogy az ember hirtelen megkíván egy adag színesbors-keveréket málnatortával, kukoricakeményítőt rántva, olvadt sajtot, bontott téglát, lekváros-csirkés szendvicset, de olyan azért ritkán akad, aki mindeközben ne lenne várandós. Miért esznek összevissza a nők, amikor gyereket várnak?
Miért fontos a kiskamaszok számára a rosszaság, és hogyan tudjuk őket ebben társadalmilag elfogadott módon támogatni?
Egyre több zöldség és gyümölcs kerül frissen a boltok polcaira, szinte csak választani kell az egészséges idényzöldségek közül. Igen ám, de hiába vásárolunk, ha a gyerekkel nem tudjuk megetetni még a paradicsomot sem.
Minden szülő örül, amikor egy egészséges, erős, jó húsban lévő, nagy újszülöttet hoz a világra: minél erősebb, annál életrevalóbb, szól a mondás. Ugyanezek szülők tíz év múlva kétségbeesve, az iskolás növekedésének ütemén, már azt kérdezik: mekkora lesz ez a gyerek?!
Cikksorozatunkban oktatási szakembereket, pedagógusokat, szülőket, diákokat kérdezünk arról, hogy szerintük mit meríthetünk az elmúlt két hónap tapasztalataiból.
Magyar, matek, történelem, angol, földrajz, biológia. Szép kis menü. Ha minden eddigi kvízünket végigcsináltad, egész átfogó képet kaphattál arról, mi maradt meg a középiskolai tanulmányaidból. Desszertnek igazi csemege lesz a fizikai kisérettségi, igaz?
A járványügyi helyzet okozta kényszerű otthonlét teljesen szembemegy a kamaszkori fejlődési feladatokkal: a szülőkről való leválással, az önállóságra való törekvésekkel – mintha egy láthatatlan ujj márciusban hirtelen stop gombot nyomott volna ezeken a folyamatokon. Azóta úgy kénytelenek élni a fiatalok, mintha kisebb gyerekek lennének? Hogyan hat a krízis azokra a serdülőkre, akiknek előtte is voltak pszichés nehézségeik? Erről beszélgettünk a Vadaskert kórház pszichológusaival, akik azt is elárulták, miért terhelnek meg minket a régóta várt enyhítések, és mire számíthatunk, amikor a tinik ismét „kiszabadulnak”.
Szülők, tanárok, tanítók és a gyerekek is heroikus küzdelmet folytattak az elmúlt két hónapban; a legtöbben most úgy érezzük, hogy ami hátravan, azt talán már guggolva is ki lehet bírni. Tényleg nincs már sok vissza a tanév végéig, szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a vírushelyzet hatásait a következő években is jócskán érezni lehet majd.
Az idei érettségi első szakasza lezárult: a vizsgázók túl vannak a mindenki számára előírt magyar (nemzetiségi nyelv és irodalom), matematika, történelem és idegen nyelvi megmérettetésen. A kötelező kűrök után végre itt a szabadon választható tárgyak ideje. Helló, földrajz!
