Sajnos nem egy olyan bevett szokásunk létezik, amelyikkel akaratunk ellenére romboljuk a gyerekek mentális egészségét. Összegyűjtöttünk néhányat.
Koronként, társadalmi rétegenként, iskolánként, családonként és személyenként változó, hogy tetteink és elveink közül melyek vannak valóban gyermekeink javára. Napjainkban látszólag két egymással szembenálló hozzáállás ütközik a közbeszédben: a „mindent megengedő”, és a „szigorú következetességgel nevelő” – ahogyan legalábbis a két tábor követői egymást látják – olvasható a Weborvoson.
Biztosan ritka – ha nem is lehetetlen – az olyan szülői vagy pedagógusi attitűd, amelyik tisztán ezt vagy azt a vonalat képviseli. Ami jó, mert másokkal szeretettel bánni sosem lehet merev rendszerben. A szeretet alapvető tulajdonsága, hogy odafigyel a másik aktuális igényeire, rezonál vele és reagál rá.
Nem adunk választ, amikor a gyerek félelemből, kíváncsiságból vagy kapcsolódási vágyból kérdez
Ha ezt így leírva látja egy jószándékú ember, valószínűleg nem kell neki magyarázni, hogy mi ezzel a probléma. A gond csak az, hogy nagyon sokszor nem gondoljuk végig a gyerek mozgatórugóit, amikor leintjük. Akár azért, mert éppen mással foglalkozunk, sietünk vagy ami a rosszabbik eset: meg akarjuk neki tanítani, hogy „hol a helye”. A gyerek, aki kérdez tőlünk, az felnéz ránk. Valamit a világban betöltött helyzetéből fakadóan kér, amit, nekünk jutott a szerep, hogy megadjunk neki.
Ráadásul óriási teljesítmény van az egyszerű gesztus mögött: felismeri, hogy mire van szüksége – akár tudásra, akár megnyugtatásra, akár figyelemre – megfogalmazza azt, és bizalmat szavaz. Amikor nem kap választ, vagy csak annyit, hogy „majd meglátod”, „nem tartozik rád”, „kicsi vagy még ehhez”, „most én beszélek” – vagy: „később elmondom” – de rendszeresen nem mondom el az ígéretet követően soha, akkor fontos nevelésben részesítjük őt. Azt tanítjuk neki, hogy ő nem számít. Hogy nem érdemes segítséget kérni. Hogy szégyellni való, ha fél. Hogy a tudás megosztása keggyakorás. Hogy álljon be a sorba, és csak akkor kérdezzen, ha engedik, nem akkor, amikor kikívánkozik belőle a kérdés.
Ha érdekel további két nagyon káros, ám viszonylag könnyen kiszűrhető gyereknevelési gikszer, ajánljuk a Weborvos cikkét.
