A gimnáziumi felvételi vizsgák ugyan még zajlanak, de már az érettségizőknek is van miért izgulniuk – a jó eredményhez emelt szintű vizsgánál egy tanévnyi felkészülés szükséges.
2006 óta az érettségi vizsga jelentősége nagyot nőtt, hiszen a felvételnél a vizsga átlagát, valamint kiválasztott tárgyak eredményét is pontszámra váltják. Az idén vizsgázók már biztosan készülnek a megmérettetésre, de az a kérdés, vajon mióta teszik ezt?
A sikeres felkészülésre nincsen általános recept – nemcsak az számít, hogy közép- vagy emelt szintű vizsgára kell felkészülni, hanem az is, hogy van-e lemaradása. Mester Márk, a nemrég a Cápák között című műsorban történelmi sikerként négy befektetőt is maga mellé állító Jójegy online oktatási platform társalapítója szerint érdemes korábbi évek feladatsorait kitöltve felmérni a tudásszintet, és ennek alapján meghatározni, hogy mennyi a feladat az utolsó középiskolai évben.
Így kell megkezdeni az érettségire való felkészülést
„Sajnos sokan, pláne középszinten az utolsó időszakra hagyják a felkészülést és a rövid távú memóriára bízzák magukat, de ez rossz megközelítés. Ha nem tettek előrehozott érettségit semmilyen tárgyból, akkor öt vizsgát fognak letenni. Ha mindből az utolsó percre hagyják a felkészülést,
teljes mértékben össze fognak kavarodni az információk a fejükben,
ami rengeteg pont elvesztését okozza” – vélekedik Mester Márk.
Azt mondja: ökölszabály szerint emelt szintű érettségire már az érettségi évében ősszel érdemes elkezdeni készülni, középszintre pedig lemaradás függvényében ősz végén vagy a téli szünetben. Így elegendő idő marad a teljes felkészülésre és a gyakorlásra is, amivel a lehető legtöbb pontot meg tudja szerezni a diák.
Mindenkinek más módszer válik be
A felkészülés módja sokféle lehet: magántanár élőben vagy online, korábbi feladatsorok megoldása, csoportos érettségi felkészítő látogatása vagy online felkészítő anyagok kitöltése is szerepel a módszerek közt. Hogy kinek melyik lesz a megfelelő, az tanulási stílus, attitűd és sokszor az adott tárgyhoz való affinitás kérdése is.
„Minél kevesebb affinitása van egy diáknak egy adott témakörhöz, annál valószínűbb, hogy személyre szabott magántanári segítségre van szüksége.
Minél önjáróbb egy diák, minél erősebben motivált, annál valószínűbb, hogy nem lesz szüksége külső segítségre – legyen ez magántanár, vagy szülő – ahhoz, hogy tanuljon.
A csoportos felkészítők többnyire azért tudnak hatékonyak lenni, mert a diáktársaktól tud kérdezni a tanuló akár a felkészítő után is, menet közben pedig, ha az idő engedi, a tanártól is, bár ez sokkal korlátozottabb, mintha magántanári segítséget venne igénybe” – vélekedik Mester Márk. Az online platformok szabadságot adnak: mindenki akkor tanul, amikor tud és olyan sorrendben követi a leckéket, ami neki ideális.
„Ezzel könnyen beilleszthető az általában amúgy is teletömött napi rutinba a tanulás. Emellett ezek hatalmas előnye az online felkészítőknek, hogy végtelenszer tudjuk ismételni a tananyagot. Ha elkalandozik a figyelem, vagy egyszerűen csak nem érti a diák, amit látott, elég visszatekernie a videót” – tette hozzá. Érdemes több módszert is kipróbálni, mire megszületik az ideális választás.
Az eredménybe beleszólhat a stressz is
Az, hogy a mostani érettségizők szülei valószínűleg még az előző rendszer szerint vizsgáztak és felvételiztek, a Jójegy társalapítója szerint nem jelent nehézséget, mivel egyértelmű szabályai vannak a vizsgázásnak és a korábbi évek feladatlapjai is elérhetők, így minden lehetőség adott ahhoz, hogy a felkészülés jól haladjon.
A tudás azonban nem elég egy jó vizsgához.
„A stressz sok probléma forrása. A diákok sajnos sokszor leblokkolnak vizsga közben, ha egy olyan feladathoz érnek, amit nem tudnak: legrosszabb esetben ez az első egy-két feladat valamelyike. Ilyenkor eluralkodik rajtuk a stressz, rengeteg értékes időt veszítenek. Mi pont ezért adunk ajándékba stresszkezelési tréninget minden diákunknak, hogy a megszerzett lexikális tudás és a gyakorlati vizsgafelkészítés mellett ne ezen múljon a magas pontszámuk” – fogalmaz Mester Márk.
Minden idők legnagyobb érettségi botrányáról is írtunk már.
