Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre súlyosabb a magyar nyugdíjasok relatív elszegényedése, mert hiába nőttek a nyugdíjak, a bérek még jobban emelkedtek.
A magyar nyugdíjak jelentősen emelkedtek ugyan az elmúlt több mint egy évtizedben, az inflációkövető rendszer megőrzi a juttatások reálértékét, de nem tart lépést a bérek növekedésével – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. MTI-hez is eljuttatott elemzése.
Ez vezetett a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez
Az adatok szerint 2012 óta a nominális átlagnyugdíj 131 százalékkal nőtt, az árak viszont 77 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban.
Így a nyugdíjaknál a reálnövekedés 33 százalék volt, miközben a reálkeresetek 92 százalékkal bővültek.
Ráadásul az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset arányában kifejezve a 2012-es 73 százalékról 50 százalékra esett vissza 13 év alatt.
Mint írták, a nyugdíjak leszakadását a svájci indexálás megszüntetése indította el, ez vezetett a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez.
A GKI elemzése szerint javított a helyzeten a 3,5 százalékos GDP-növekedés feletti nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj idei, egyhetes részlete, ám ezek nem épültek be az alap nyugdíjellátásba.
A magyar átlagnyugdíj 2012-ben az uniós átlag 31 százaléka volt, 2025-re ez 37 százalékra nőtt.
Ez 6 százalékpontos javulás, ám a régiós szomszédok átlagosan 13 százalékpontot zárkóztak fel, így Magyarország 3 helyet csúszott vissza az uniós rangsorban.
Jelenleg hazánk a negyedik legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkezik az EU-ban, csak Bulgáriában, Szlovákiában és Horvátországban rosszabb a helyzet.
Az alapvető problémát az új intézkedések sem oldanák meg
Az elemzők felhívták a figyelmet, hogy az új kormány sávos nyugdíjemelési tervezete, illetve a minimumnyugdíj 120 ezer forintra emelése érdemileg növelné a nyugdíjakat a legszegényebbek körében, azonban ezzel együtt súlyos terheket róna a költségvetésre.
A GKI számításai szerint az intézkedés évi 110 milliárd forint többletkiadást jelentene, ugyanakkor továbbra sem oldja meg az inflációs indexálás miatti elszegényedést.
Jelentős hatást gyakorol a nyugdíjasok jövedelmére a tervezett SZÉP-kártya juttatás is, amely a nyugdíj összegétől függően évi 100–200 ezer forint. Ennek becsült költségvetési kiadása 330 milliárd forint évente, de ez sem épül be a nyugdíjakba.
Kapcsolódó cikk: Magyarországon 260 993 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj 2026 januárjában, ez az összeg azonban erősen torzít, hiszen a különböző térségek között jelentős eltérések vannak.
