Nem csupán véletlen, ha csak fiúk vagy lányok születnek egy családban: ettől függ

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A korábban született gyerekek neme, az anya életkora, és genetikai tényezők is befolyásolják, fiú vagy lány lesz a következő baba.

A gyerekvállalás egyik misztikus kérdése, hogy mi lesz a születendő gyerek neme. A szülők számára természetesnek tűnik, hogy 50-50 százalék az esélye annak, hogy fiú vagy lány jön érkezik. Ám egy új tanulmány teljesen más megvilágításba helyezi ezt a közkeletű vélekedést: a baba neme nem teljesen a véletlenen múlik, hanem több tényező is befolyásolja. 

Nem véletlen, ha csak azonos nemű gyerekek születnek

A Harvard T.H. Chan School of Public Health kutatói több mint 146 ezer terhesség adatait elemezték, amelyek 58 ezer amerikai ápolónőhöz kapcsolódtak az 1956 és 2015 közötti időszakból. Megállapították, hogy egyes családokban nagyobb valószínűséggel születtek azonos nemű gyerekek, mint amennyire azt a puszta véletlen indokolná. 

Nem csupán a véletlenen múlik, ha csak azonos nemű gyerekek születnek a családban
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

„Ha már van két vagy három lányod, és fiút szeretnél, tudnod kell, hogy nem 50-50 százalék az esélyed – mondta Jorge Chavarro, a tanulmány vezető szerzője a Washington Postnak. – Nagyobb az esélye, hogy újabb lányod lesz.”

  • Az eredmények alapján azoknál a családoknál, ahol már van három lány, 58 százalék az esélye annak, hogy a következő gyerek is lány lesz.
  • Ahol pedig már van három fiútestvér, ott 61 százalék a valószínűsége egy újabb fiúnak. 

De mi befolyásolhatja a baba nemét? A kutatás szerint az anya életkora kulcsfontosságú tényező.

Idézőjel ikon

Azok a nők, akik 28 éves koruk után vállaltak gyereket, valamivel nagyobb valószínűséggel szültek csak fiúkat vagy csak lányokat.

A szakemberek szerint ez a nők öregedésével járó biológiai változásokkal függhet össze, például a hüvely savasságának változásával, ami befolyásolja az X- és Y-kromoszómát hordozó spermiumok túlélését. Bár a tanulmányban ezt nem vizsgálták, szerepet játszhatnak a férfiak biológiai tényezői is, mivel az anyák és az apák életkora gyakran hasonló. 

A kutatók két gént is azonosítottak, amelyek összefüggésben állnak azzal, hogy egy anyának csak fiai vagy lányai születnek. Azt viszont egyelőre nem tudják, milyen mechanizmuson keresztül befolyásolhatják ezek a gének a gyerek nemét. 

Egy fiú, egy lány után nem jön a harmadik gyerek

A szakemberek azt is megállapították, hogy a kétgyerekes családokban nagyobb valószínűséggel van egy fiú és egy lány, mint ami pusztán az esélyek alapján várható lenne. Ez a sajátosság azzal magyarázható, hogy a szülők felhagynak a gyerekvállalással, miután mindkét nemű gyerekük született. 

A kétgyerekes családokra jellemző, hogy miután mindkét nemű gyerek született, nem vállalnak több gyereket a szülők
Fotó: Halfpoint / Getty Images Hungary

Annak érdekében, hogy az ilyen családtervezési döntésekből fakadó torzításokat elkerüljék, hogy a tudósok minden anya utolsó gyermekét kizárták az elemzésből. Emellett nem vették figyelembe azokat a nőket sem, akiknél vetélés vagy halvaszületés történt, mert a baba elvesztése is megváltoztathatja az eredményeket. Ám még ezek figyelembe vételével is ugyanazt a mintát fedezték fel: a gyerekek neme nem véletlenszerűen alakult. 

Számos tényező, mint például a rassz, a hajszín, a vércsoport, a testtömegindex és a magasság azonban nem álltak összefüggésben az azonos nemű gyerekek születésével.

A tanulmányban szereplők 95 százaléka fehér bőrű volt, mindannyian ápolónőként dolgoztak. Foglalkozásukból adódóan más környezeti hatások érhették őket, és az egészségi állapotuk is eltérhet az általános népesség jellemzőitől. Ez rámutat arra is, hogy a jövőben érdemes az életmód, a táplálkozás és a környezetben található vegyi anyagoknak való kitettség hatását is vizsgálni. 

És mit jelent a tanulmány fő megállapítása a szülők szempontjából? Érdemes tisztában lenniük azzal, hogy ha már több azonos nemű gyerekük van, akkor nagyobb eséllyel folytatódni fog a sor. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy kizárt egy ellenkező nemű baba érkezése, csak nem teljesen kiegyensúlyozott a feldobott érme.

Ha fiú vagy lánygyereket szeretnél, olvasd el, mire kell figyelni a tudomány szerint. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.