Újabban alig beszélünk róla, pedig már magzati korban károsodást okoz

Bruce Bekkar San Diegó-i szülészorvos nem veszi félvállról a problémát, sőt: klímaaktivistaként azzal foglalkozik, hogy tudományos adatokat elemez a légszennyezés, a klímaváltozással járó hőhullámok és a gyerekek egészségének kapcsolatáról. Harmincmillió születés vizsgálatait áttekintve 68 olyan tanulmányra bukkant, amely a szmog és az egészségkárosodás egyértelmű kapcsolatát vizsgálja. Közülük 58-ban egyeznek a következtetések: minél szennyezettebb a levegő, annál magasabb a koraszülések, a magzati, később csecsemő- és gyerekkori problémák, halva születések aránya. 

Hogyan hat a szmog a fejlődő magzati agyra?

Egy új tanulmány szintén teljes mértékben Bekkar megfigyeléseit támasztja alá. A Los Angeles-i Gyermekkórházban végzett vizsgálat során megmérték a várandós anyák szervezetében található policiklusos aromás szénhidrogének – rövidítve PAH – arányát. Ezek az égéstermékekben jelen lévő káros vegyületek, melyek apró részecskéi könnyen bejutnak az agyba a szaglóidegen, a tüdőn vagy a vér-agy gáton keresztül, majd gyulladást és sejtkárosodást okoznak. Ezután képalkotó vizsgálat segítségével megvizsgálták, hogyan fejlődik a magzat agya. Kimutatható volt a különbség a tiszta levegőt szívó anyák javára: a szmogos környezetben nevelkedő magzatok agyának fehérállománya jól mérhetően csökkent. Ennek értelmezéséhez tudnunk kell, hogy az agy nem csupán szürkeállományból áll: legnagyobb részét fehér myelinhüvellyel borított axon (azaz az idegsejt felépítéséhez tartozó hosszú nyúlvány) alkotja. A fehérállomány felelős az idegsejtek közötti kommunikációért, az ingerületátvitelért, az információk feldolgozási sebességéért is, és ezen a területen helyezkednek el az agykamrák is. Nagyon nem mindegy hát, milyen állapotban van.

Nem az oltástól lesz autista, hanem a szmogtól?

Azok a gyerekek, akik már az anyaméhben is érintkeztek a szennyező molekulákkal, gyakran korábban jönnek világra a vártnál, kisebb az agytérfogatuk, a születési súlyuk is. Később nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják őket ADHD-val és más kognitív, illetve viselkedési problémákkal, szorongással és depresszióval. Az intelligenciahányados és a légszennyezettség összefüggésére 2009 óta vannak tudományos bizonyítékaink. Akik magzati koruktól fogva több szmognak voltak kitéve, ötéves korukban mérhetően rosszabbul teljesítettek az IQ-teszteken. Más tanulmányok az okozott károkhoz hozzáveszik még az autizmus spektrumzavart, a skizofréniát és más kognitív károsodásokat is. Ezt az összefüggést állatkísérletekkel is igazolták. Az is nyilvánvaló, hogy minél nagyobb mennyiségű szennyező anyag kerül az anya és a gyerek szervezetébe, a fehérállomány annál inkább károsodik. Az az anyuka, akinek valamilyen módon lehetősége van tiszta, friss levegőn élni a várandósság idején, nagyobb eséllyel hordja ki végig a babát, és az kisebb eséllyel lesz beteg, például allergiás vagy asztmás. 

Az asztma és a légszennyezettség kapcsolata

Az újonnan asztmával diagnosztizált európai gyerekek egyharmada azért lesz beteg, mert a szmoggal érkező parányi részecskék roncsolják, irritálják a légutakat. Összesen 18 európai országban vizsgáltak meg 63 ezer asztmás gyereket. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a betegségek több mint 10 százalékát egyszerűen meg lehetne volna előzni, ha az adott országok betartanák azt az ajánlást, amit a WHO adott ki a szálló por koncentrációjával kapcsolatban. Ha minden egyes európai ország betartaná ezt, és aktívan tenne a szmog visszaszorításáért, akkor az asztmás betegségek 33 százaléka megelőzhetővé válna. 

Ha nem változtatunk, egyre több gyerek lesz rosszul

Ahogy haladunk előre az időben és az urbanizációban, úgy lesz egyre rosszabb a gyerekek egészségi állapota. Minél több autó halad az utcákon, minél több gyár eregeti a füstöt és minél több kémény engedi az égésterméket a levegőbe, annál nagyobb a légszennyezettség. A ködös, párás, szélcsendes novemberi, decemberi időjárás lenyomja az így képződött ködöt (a szmog szó nem véletlenül jött létre a fog (köd) és a smoke (füst) szavakból), ami így koncentráltabban van hatással ránk. Hiába igyekszünk kint tartani az ablakokon kívül, beszivárog a lakásokba, rontja a szabad levegőn töltött idő minőségét, csökkenti a mennyiségét is. A legnagyobb veszélyben mindig a gyerekek, a várandós nők és az idősek vannak. Ha globálisan  nem változtatunk a klímapolitikánkon, az allergia, az asztma, az összes, rossz levegőminőséghez köthető betegség csak gyakoribbá válik. 

Mitől véd pontosan a maszk?

Mielőtt a maszkviselés mindennapi szokásunkká vált volna, leginkább azok hordták, akik tartottak a szennyezett levegő káros hatásaitól. Joggal merül fel a kérdés, a mostani maszkok vajon a vírus mellett mitől védenek még? A szövetmaszk és annak orvosi társa nem alkalmas erre a célra, míg az FFP1,  FFP2 vagy FFP3 jelöléssel ellátott porvédő maszkok igen – de csak akkor, ha megfelelően az arcra simulnak, ami gyerekeknél nem olyan könnyen kivitelezhető. A várandós nőknek azonban egy újabb indok arra, hogy minél gyakrabban hordják a maszkot.