szmog - Dívány

Az 1952-es nagy londoni köd a brit főváros egyik legismertebb eseménye volt a város huszadik századi történetének. A brit fővárosban az ipari forradalom óta folyamatos volt a magas légszennyezés és az olykor köddé sűrűsödő sárgás szmog, de egy katasztrófa örökre megváltoztatta a londoniak hozzáállását a légszennyezés kérdéséhez.

Miskolcon a kedvezőtlen levegőminőségi helyzet miatt elrendelték a füstköd riadó tájékoztatási fokozatát. A levegőminőség hazánk 14 városában veszélyes jelenleg. Miskolcon tilos a nyílt téri égetés is jelenleg.

A légszennyezés ellen tiltakoztak Delhiben, ahol évek óta súlyosan egészségkárosító a káros anyagok szintje a levegőben.

Delhi híres műemlékét, a Vörös Erődöt nemcsak az idő, hanem a város fullasztó szmogja is kikezdi: az épület falaira vastag, fekete réteg rakódott le, amely jól mutatja, mennyire átalakítja az életünket a folyamatos a légszennyezés.

Ha az orrodban található szőrszálakat eltávolítod, azzal kockáztatod az Alzheimer-kór kialakulását. Helyükön ugyanis olyan baktériumok szaporodhatnak el, amelyek kiváltó okai lehetnek ennek a rettegett betegségnek.

Az építkezéseket és a dízel meghajtású autók közlekedését is korlátozták Újdelhiben, ahol hétfőn a határtérték 39-szeresére emelkedett a szilárd tüzelésből származó kisméretű részecskék koncentrációja a levegőben.

Régóta ismert, hogy a légszennyeződés miatt levegőbe kerülő finom részecskék hatással lehetnek a tüdőre, a vérünkbe kerülve pedig károsíthatják a keringési rendszerünket és több szervünket is, egyebek között az agyunkat. Az azonban csak nemrég vált ismertté, hogy a szmog pontosan hogyan befolyásolja az elménk működését.

A szaglásunk a körülöttünk lévő világnak az egyik legősibb és leggazdagabb érzékelési módja. Létfontosságú szerepet játszik abban, hogy ízeket érezzünk, szagokat, veszélyforrásokat ismerjünk fel, vagy épp ismerkedjünk. És itt jön képbe a légszennyezés káros hatása…

Az a hely, ahol élünk, és az a levegő, amit belélegzünk, hatással van agyunk fejlődésére – az összefüggésre amerikai kutatók világítottak rá. Vizsgálatuk azt is bebizonyította, hogy a gyerekek fejlődésben lévő agyára kifejezetten károsan hat a szennyezett levegő.

A csecsemőkori elhízás gyakoriságának növekedése mellett a koraszülések számának megugrásáért is felelőssé tehető a globális felmelegedés: mikor lesz már elég a klímaváltozás egészségkárosító hatásából?

A novemberi szmogos, ködös idő nem kedvez sem a tüdőbetegeknek, sem az asztmás, allergiás gyerekeknek. Ám a jellemzően nagyvárosokban felgyűlő szennyezett levegő már az egészséges szervezetre is hatással van, nem is kicsit.

Az emberiség több mint 80 százaléka él olyan környezetben, ahol a légszennyezés mértéke magasabb, mint a WHO által elfogadhatónak tartott. Melyek a szmog legfőbb egészségügyi hatásai, mennyire általánosak a levegőszannyezés következményei, és legfőképp: mit tehetünk ez ellen?