Koraszülésekhez vezet a klímaváltozás: így teszi tönkre gyermekeink jövőjét a meleg és a rossz levegő

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A csecsemőkori elhízás gyakoriságának növekedése mellett a koraszülések számának megugrásáért is felelőssé tehető a globális felmelegedés: mikor lesz már elég a klímaváltozás egészségkárosító hatásából?

Sorsdöntő pillanatban járhatunk: ezt mutatja egy egész csokornyi tanulmány, amelyeket egy gyermekkori és perinatális epidemiológiával foglalkozó kiadvány különszámában gyűjtöttek össze. Izraeltől Ausztráliáig, Dániától az Egyesült Államokig ível azoknak a tanulmányoknak a sokasága, amelyek a The Guardian cikke szerint mind alátámasztják, milyen borzasztó hatást gyakorol a felmelegedő bolygó gyermekeinkre már az anyaméhben is. Koraszülést is okozhat a felmelegedés: és ez csak egy a klímaváltozás hatásai közül.

Elhízhatnak a legkisebbek is

A probléma mindenkire hat a világ minden táján, a fogantatástól kezdve teljes életén át, fogalmaz Gregory Wellenius professzor, a kiadvány egyik szerkesztője. A klímaváltozás legdrasztikusabb hatásaival csak most kezdünk ismerkedni, ám a professzor szerint ezek egyre gyakrabban és gyakrabban fordulnak majd elő, ahogyan az idő telik, és nem holnap vagy a jövőben, hanem már ma is sokkal rosszabb, melegebb és egészségtelenebb hellyé teszik a Földet, mint amilyen az korábban volt.

A klímaváltozás okozta felmelegedés következtében több a koraszülés
Fotó: d3sign / Getty Images Hungary

A gyerekek első évében bekövetkező gyors testsúlynövekedés és a felmelegedés közt izraeli kutatók találtak kapcsolatot. 200 ezer születést vizsgálva arra jutottak, hogy a legmagasabb éjszakai hőmérsékletet feljegyző területek közül a felső 20 százalékba tartozókban 5 százalékkal nőtt meg az esély a csecsemőkori elhízásra. 

Jelenleg a világ gyermekeinek 18 százaléka túlsúlyos vagy elhízott: ennek egyik oka lehet a kutatók szerint az, hogy kevesebb energiát kell elégetniük

szervezetük megfelelő hőmérsékleten tartásához azoknak, akik eleve melegebb körülmények között élnek.

A klímaváltozás fejlődési rendellenességeket is okozhat 

A felmelegedés következtében kialakuló erdőtüzek borzasztó következményére egy kaliforniai tanulmány hívta fel a figyelmet: a fogantatást megelőző szennyezett levegőnek való anyai kitettség megduplázza a hasfalhasadékkal születés esélyét. Kétmillió szülést vizsgáltak ebben a tanulmányban, melyek mind az erdőtüzek 15 kilométeres közelségében élő nőknél következtek be, olyan légköri szennyezettségi szint mellett, amelyről már a kutatást megelőzően ismert volt, hogy kockázatot jelent az egészségre. A hasfalhasadék megjelenése a terhesség első trimeszterében 28 százalékkal ugrott meg a szennyezett levegőben élő nők esetében. Ez a betegség jelenleg még ritkának számít, de egyre gyakrabban jelenik meg.

Koraszülés a klímaváltozás miatt

A koraszülések és a felmelegedés kapcsolatát két tanulmány is taglalja: egy ausztrál kutatás szerint azok, akik a legmelegebb államok legforróbb öt százalékában éltek, 16 százalékkal nagyobb eséllyel adtak életet idő előtt gyermeküknek. A másik kutatás texasi adatokon alapult: egy olyan környéket vizsgáltak, ahol az emberek hozzá vannak szokva a magas hőmérséklethez, mégis: a rekordmeleget jelentő napokat követően 15 százalékkal nőtt a koraszülések előfordulása.

Az extrém koraszülések – 28 hetes terhességi kor előtt bekövetkező szülések – aránya megháromszorozódott,

és a hátrányos helyzetű nők esetében is kiugró, 20 százalékos ugrást fedeztek fel.

S ha mindez nem lenne elég: a rekordmelegekben kórházba is több gyermek kerül, mint egy átlagos napon. New York-i adatok szerint 7 fokos hőmérséklet-emelkedés 2,4 százalékos növekedéshez vezet az öt év alattiak kórházi felvételi arányában, mivel ők könnyebben kiszáradnak, mint a felnőttek.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?