Az a hely, ahol élünk, és az a levegő, amit belélegzünk, hatással van agyunk fejlődésére – az összefüggésre amerikai kutatók világítottak rá. Vizsgálatuk azt is bebizonyította, hogy a gyerekek fejlődésben lévő agyára kifejezetten károsan hat a szennyezett levegő.
A tanulmányhoz a kutatók 12 éves gyerekek agyát vizsgálták mágneses rezonancia (MR-) képalkotással. A kutatásban 147 gyerek vett részt, őket korábban már egy allergiaszűrés kapcsán is megvizsgáltak 1–4, valamint 7 éves korukban. Az egyesült államokbeli Cincinnati Gyermekkórház kutatói megállapították, hogy 12 éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve.
Visszafordíthatatlan a károsodás
Mint kiderült, azoknak a gyerekeknek, akik főként a közúti forgalomtól erősen szennyezett levegőben élnek születésük után, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya, és vékonyabb lesz az agykérgük, mint azoknak a kortársaiknak, akik kisgyermekként tisztább levegőt szívtak.
Habár az agy speciális régióiban mindössze 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható, az agyi struktúra csekély elváltozása is elég ahhoz, hogy a különböző testi és mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban.
Elkeserítő tény, hogy ez a korai életévekben szerzett agykárosodás, amit a forgalom okozta levegőszennyezés vált ki, visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését.
A közlekedésből származó ártalom korábbi tanulmányok szerint neurodegeneratív betegségekkel és más idegrendszer-fejlődési rendellenességekkel is összefüggésbe hozható.
Évente több százezer gyerek az áldozat
Civilizációnk csendes gyilkosa, a légszennyezettség és a miatta kialakult betegségek következtében évente majdnem 700 ezer, öt év alatti gyerek veszti életét. A WHO felméréséből az is kiderül, hogy a világon több millióan vannak, akik egész életüket rossz egészségi állapotban élik le, mert gyerekkorukban még fejlődésben lévő agyukat vagy testüket károsította a légszennyezettség.
A gyerekek sokkal jobban ki vannak téve a légszennyezés okozta veszélyeknek, miután testtömegük arányához viszonyítva minden egyes lélegzetvétellel több levegőt szívnak be, mint egy felnőtt. A szálló por, a levegőben található mérgező anyagok részecskéi különös veszélyt jelentenek rájuk, hiszen a tüdőből az agyba jutva megsértik azokat a membránokat, melyek a toxikus anyagoktól védik az agyat.
Mindemellett a gyerekek általában aktívabbak a szabad levegőn, így fejlődésben lévő tüdejükkel intenzívebben is lélegeznek.
Mi lenne az ideális?
A földfelszín közelében a levegő 78%-át nitrogén, 21%-át oxigén, 1%-át nemesgázok, szén-dioxid és vízgőz alkotják. Ilyen összetételű, tiszta levegővel, főként az emberi tevékenység miatt, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. Nemcsak a szálló por és a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származó nitrogén-dioxid, de bármilyen anyag gondot jelent, ami a fentebb leírt tiszta levegő összetételét megváltoztatja, szennyezőnek minősül, és szervezetünkre terhelően hathat.
Minden lélegzetvétellel károsítjuk magunkat
Percenként átlagosan 12-16 alkalommal lélegzünk, ezzel naponta körülbelül 16 ezer liter levegő jut a szervezetünkbe. A belélegezhető méretű részecskék, a szennyező, káros anyagok a légutakba bejutva komoly egészségkárosodást okozhatnak.
A szálló por, ami a talaj eróziójából, az utak kopásából és ipari tevékenységből származik, izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést okoz. A tüdőben gyulladásos folyamatot indíthat el, emiatt nő a vér alvadékonysága, és vérrögösödés léphet fel.
A szálló por felelős az asztmáért, a krónikus légcsőhurutért és a szív-ér rendszeri megbetegedésekért.
Szintén a szálló por részecskéi ingerlik a szem kötőhártyáját és a felső légutak nyálkahártyáját, heveny, illetve krónikus légzőszervi betegségeket okozhatnak, és fokozhatják a nehézlégzést. Egyes kutatások szerint a légszennyezettség növelheti akár a stroke, a szívritmuszavarok, a koraszülés kockázatát, és árthat a magzat fejlődő agyának is.
