Miért serdülnek egyre korábban a gyerekek, és hogy segíthetünk nekik?

GettyImages-466353178

A pubertás az a biológiai átalakulás, amelynek során a gyerekekben nemcsak a nemi hormonok kezdik meg működésüket, de kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, és komoly pszichés változások is történnek. Nem csoda, hogy ez megterheli a fiatalokat, hiszen éppen abban a korban kezdődik a változás, amikor a legkevésbé sem szeretnének kitűnni a társaik közül.

Minél fiatalabb korában kezd valaki serdülni, általában annál inkább megviseli a folyamat, hiszen a felnőttkorba való utazás zavaró, nem ritkán ijesztő. A tizenévesek érzékenyebbek lesznek, és nem könnyű kiigazodni a biológiai, társadalmi és érzelmi újdonságok között, amikor az ember még csak általános iskolába jár.

Nagyobb teher a lányoknak

A két nem között a fizikai és az érzelmi fejlődés különböző ütemben következik be: a lányok teste mindig is hamarabb érett, mint a fiúké, így sokszor még gyerekfejjel kell megoldaniuk a felnőtt testtel járó problémákat. Jane Mendle pszichológus szerint a korán serdülő lányok a legtöbb esetben elégedetlenek a testükkel, rájuk különösen jellemző a szorongás és a depresszió kialakulása, gyakrabban fordulnak elő náluk pánikrohamok, öngyilkossági kísérletek, és az ezekre való hajlam sokszor megmarad a felnőttkorra is. Segíthetünk a gyerekeknek, ha megpróbálunk velük nyíltan beszélgetni a serdülőkorral járó változásokról, hiszen így ők is felkészültebben állnak majd a változásokhoz, és ez segíthet megelőzni a szorongás és az önértékelési problémák kialakulását.

Nagyon egyszerűen fogalmazva: a pubertás célja felkészíteni a testet a szaporodásra, a lelket pedig a felnőttkorra. Manapság átlagosan 10-11 éves korukban kezdenek érni a lányok, és 15-17 éves koruk között fejeződik be a változás. És bár esetükben a pubertás kezdetének jele a mellek növekedése, a legtöbben mégis az első menstruációt tartják a legfontosabb mérföldkőnek. Ez egyre korábban következik be: míg az 1800-as évek közepén átlagosan 17 éves korukban kezdtek menstruálni a lányok, ez 1960-ra már 12 évre csökkent. A kutatók szerint a jobb életminőség is hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek korábban kezdjenek el érni, hiszen a nem megfelelő étrend, a betegség vagy a nagymértékű stressz mind visszatartja az agyat attól, hogy felszólítsa a testet a pubertás kezdetére.

Csakúgy, ahogy az alultápláltság késlelteti, a túlsúly sok esetben felgyorsítja a pubertás kezdetét. Tanulmányok eredményei szerint a túlsúlyos lányok általában korábban érnek: 1965-ben a 6-11 éves gyerekek 5 százaléka, míg 2008-ban már közel 20 százaléka volt elhízott. Emellett az elmúlt néhány évtizedben aggodalomra ad okot az is, hogy a különböző műanyagokban, kozmetikai termékekben található vegyi anyagok hasonlítanak az ösztrogénre, ezzel pedig gyorsítják a pubertás folyamatát, hiszen a hipotalamusz rendkívül érzékeny erre a hormonra.

Számít a család is

Kutatások eredményei szerint amellett, hogy az életkörülmények hozzájárulnak a pubertás korai kezdetéhez, a szüleinkkel való kapcsolatunk is hatással van erre. Az elutasító szülői környezet felgyorsítja az életfolyamatokat, emiatt pedig korábban jelentkezik a pubertás is. A serdülőkor paradoxona, hogy miközben mindannyian átesünk rajta, minden eset egyedi, mindenki másképp éli meg. Sokkal korábban kezdi a változást azoknak a gyerekeknek a teste, akiknek a környezetére jellemző a rossz szülői bánásmód, a szegénység, a bizonytalan családi struktúra, a szigorú vagy nem támogató szülői nevelés, valamint a családon belüli erőszak.

Az Egyesült Államokban és Új-Zélandon 1999 és 2012 között végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a pubertás kezdetének felgyorsulásához vezet, ha az apák a korai gyerekkorban nincsenek jelen. Nekik egyébként is különleges hatásuk van a lányuk szexuális fejlődésére: azok, akiknek óvodás korában támogató és szeretetteljes kapcsolatuk volt az édesapjukkal, az átlagosnál később kezdtek el serdülni.

Ha senkivel sem tudja megosztani, hogy mi történik vele, legyél ott neki te
Ha senkivel sem tudja megosztani, hogy mi történik vele, legyél ott neki teFotó: pixelfit / Getty Images Hungary

Mit tehetünk szülőként?

# Elfogadás

Azok a gyerekek, akik a társaiknál korábban kezdenek serdülni, sokszor úgy érzik, hogy teljesen kicsúszott a lábuk alól a talaj, nem úgy néznek ki, mint a többiek, hatalmas bizonytalanság veszi át a korábbi biztonság helyét. Segíts neki felismerni, hogy ez egy olyan mérföldkő, amin mindannyian keresztülmegyünk, szóval teljesen normális, ami történik vele. A cél a szorongás és a stressz enyhítése, az, hogy kevésbé legyen ijesztő a helyzet a gyerek számára.

# Kommunikáció

Nyiss te a gyerek felé. Beszélgessetek arról, hogy pontosan mi történik most vele, legyél őszinte és konkrét. Amikor a gyerekek úgy érzik, hogy a szülők elhallgatnak előlük bizonyos információkat, általában sokkal rosszabb dolgokat képzelnek el. Segíts neki, ne érezze úgy, hogy a serdülőkori változásokkal kapcsolatos dolgokról nem lehet beszélgetni.

# Nyitottság

Hagyd, hogy a gyerek kifejezze a félelmeit, teremtsetek olyan légkört, ahol nyíltan beszélhet az őt foglalkoztató dolgokról. Segíts neki, ha szüksége van rá, ha pedig a probléma túlnőtt rajtatok (például a gyerek dohányozni kezd, étkezési zavarok vagy szorongás, depresszió alakult ki), bátran forduljatok szakemberhez.

# Támogatás

Ha a gyerek is beleegyezik, keress fel egy megbízható tanárt, aki figyelemmel kíséri azokat a körülményeket, amelyek az iskolában rossz hatással vannak rá. Tinédzserként általában nem rendelkezünk azokkal a megküzdési képességekkel, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy például egy iskolai zaklatást megfelelően tudjon kezelni. A szakemberek segítenek a szülőknek és a gyerekeknek a megfelelő reakciók, viselkedések elsajátításában, amelyek hozzájárulnak a probléma megoldásához. A cél az, hogy a gyerekek rendelkezzenek olyan problémamegoldó készségekkel, amelyek segítségével elkerülhető a zaklatás és a szorongás kialakulása.

Mustra