A különböző húsmentes, illetve állati eredetű élelmiszerek bevitelét korlátozó étrendek egyre népszerűbbek, és ma már nem is csak otthon lehet változatosan és finoman vega ételeket enni; országszerte egyre több étterem és fast food büfé kínálatából is választhat, aki úgy dönt, átáll erre az életmódra. De mi van azokkal a gyerekekkel, akik szüleik meggyőződése miatt táplálkoznak húsmentesen?

Heti kérdésünkben arra keressük a választ, jó-e, ha a szülő saját veganizmusa miatt gyermekét is ennek az irányzatnak megfelelően táplálja.

Arról, hogy mi a vega

Vegetáriánus? Vegán? Nyers vegán? Nem könnyű eligazodni az irányzatok között. A Vegánlettem információi segítenek tisztázni az egyes fogalmak közötti különbségeket.

A vegetáriánusok alapvetően húsmentes életmódot folytatnak, vagyis elsősorban a húsételeket száműzik az étlapjukról, de más, állati eredetű élelmiszereket (a lakto vegetáriánusok tejet, a lakto-ovo vegetáriánusok tejet és tojást is) fogyasztanak. Olyanok is vannak, akik a hússal szemben is engedékenyebbek: csak a vörös húsokat zárják ki, és halat, szárnyast fogyasztanak – ők szemivegetárinusnak vallják magukat. A peszkatoriánusok a növényi eredetű étrendjüket hallal is kiegészítik.

A vegán életmódot folytatók minden állati eredetű élelmiszer fogyasztását ellenzik, így például mézzel sem ízesítenek, a nyers vegán kosztot választók pedig az állatitermék-mentes étrendet is tovább szigorítják: csak nyersen fogyasztják a zöldségeket, gyümölcsöket, különböző szirupokat és gombákat.

Miért lesz valaki vega/vegán?

Annak, hogy valaki visszafogja vagy teljesen elhagyja a hús és az állati eredetű termékek fogyasztását, több oka is lehet.

Vannak, akik lelkiismereti okokból állnak ellen a húsfogyasztásnak, ők úgy vélik, az embernek nincs joga vagy erkölcsi alapja arra, hogy más élőlények életét elvéve, azoknak szenvedést és halált okozva szerezze meg táplálékát. Szép számmal vannak lelkiismereti okokra hivatkozók azok között is, akik a tejet, tojást és más állati eredetű terméket is kizárnak: véleményük szerint a tejipar és a nagyüzemi tyúktartás semmivel sem humánusabb, mint a húsfeldolgozó-ágazat. Ellenérzéseiket sokszor húsevők is osztják, főleg az elmúlt években napvilágra kerülő rémvideók alapján. Ez itt nem rémvideó. 

Egyes buddhista irányzatok vagy például a Krisna-tudatú hívők teljesen elutasítják a húsfogyasztást, és más világvallásokban is van a húsok bizonyos csoportjára vagy az év/nap egyes szakaszaira vonatkozó tilalom. Sokan tehát vallási meggyőződésük miatt nem fogyasztanak húst.

Sokan emelik ki a vega/vegán életmód pozitív egészségügyi hatásait: a kiegyensúlyozott, változatos vega étrenden élők jelentős része számol be az egészségi állapotát érintő jelentős javulásáról közvetlenül a húsevés elhagyása után. (Sokan úgy vélik, hogy ezekben az esetekben inkább a tudatosság dönt, sok más olyan diéta is van, köztük hústartalmúak is, melyek szintén hamar járnak pozitív élettani hatásokkal, amint az ember oda kezd figyelni, hogy mit eszik úgy általában).

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Mini red bean quesadillas. Guac is obviously in a big container on the side 🥑💚

Jennifer Hearn (@westcoastvegangirl) által megosztott bejegyzés,

Vannak, akik anyagi (a növényi alapú étrend olcsóbb) megfontolásból vagy kényszerből, megint mások a környezetvédelemmel kapcsolatos elköteleződésük miatt (egyes tanulmányok szerint a növényi alapú táplálkozás környezetkímélőbb és energiahatékonyabb, mint a húst is tartalmazó) döntenek úgy, száműzik étrendjükből a húst vagy állati eredetű tápanyagokat.

Miért baj ez bárkinek?

A vegákkal, vegánokkal kapcsolatos, sokszor nyíltan is megfogalmazódó ellenszenvről már írtunk korábban: sokan vannak, akik szerint a megszorító étrendet követők erkölcsi felsőbbrendűségük tudatában lekezelően, elítélően nyilatkoznak a mindenevőkről, ráadásul a húsmentes életmód (az ellenzők szerint) sem a környezetvédelmi, sem az egészségügyi előnyöket nem hozza: a hús- és tejhelyettesítésben oroszlánrészt kitevő szójaelőállítás szintén környezetszennyező, és a húsmentes életmód mellett könnyen kialakulhatnak hiánybetegségek is. A vega életmód reputációjának utóbbi szempontból nem jött jól, hogy az egyik ismert vegán influenszer sutyiban halat evett egy másik hatásgyakorló videójában. Követőitől hosszú videóban kért elnézést, ahol arra utalt, megromlott egészségi állapota miatt kellett, hogy hallal is felturbózza étrendjét.

Felnőtt emberek táplálkozási szokásai ettől függetlenül természetesen magánügynek minősülnek, és még a legádázabb húspártiak sem győzködnek az örökkévalóságig meggyőződéses vegákat, ha életmódjukról van szó. De mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akik vega vagy vegán életmódot folytató családokba születnek? Az ő táplálkozásuk már többeket izgat, és többekben vet fel kérdéseket.

Vega és vegán gyerekek

Nem minden gyerekből lesz pusztán szülői nyomásra vega. Sok kisgyerek és még több kamasz szülei találkozhatnak a jelenséggel, hogy a gyerek egyik napról a másikra kijelenti, márpedig vega lesz: kisgyerekként az állatok iránti szolidaritás, kiskamaszként az autonóm erkölcsiség, később a szülői mintával való szembefordulás egyik tünete is lehet a váltás. Vannak, akik tartósan elköteleződnek, vannak, akik egy-két hét vagy hónap után ismét a sajtburger felé fordulnak. Azok a gyerekek azonban, akiket szüleik kezdetektől fogva a vega/vegán életmódnak megfelelően táplálnak, nem dönthetnek arról, szeretnének-e máshogy étkezni, számukra szüleik jelölik ki ezt az irányt.

Az ENSZ gyermekjogi egyezménye szerint a gyerekeknek alapvető joguk a megfelelő, tápláló ételekhez jutás, és hogy egészséges életmódra neveljék őket egészségük megőrzése érdekében. Ám ezek az alapelvek nem segítik megítélnünk, helyesen jár-e el a vega szülő, mert valószínű, hogy azért követteti gyermekével is ezt az irányzatot, mert ezt gondolja egészségesnek, és a gyerek számra is megfelelő étrendnek.

A vega/vegán életmódot választó szülők gyakran emlékeztetnek arra is, hogy étrendbéli elveiket sokszor olyan szülők kritizálják, akik gyereküket egészségtelen módon, a fenti elvárásoknak nem megfelelve táplálják, őket azonban nem ítéli el senki.

Mit ajánlanak a szakemberek?

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége legújabb, Okostányér elnevezésű ajánlásában egyértelműen buzdít a húsevésre és tejtermékek fogyasztására is.

Friss javaslatuk alapján napi fél liter tej vagy tejtermék mellett heti legalább egy alkalommal kellene halat enni, egy héten többször tanácsos szerintük sovány hústerméket fogyasztani annak érdekében, hogy „teljes értékű” fehérjéhez juthasson felnőttek és gyerekek szervezete egyaránt.

Itthon a mindenevő életmódot javasolják a dietetikusok, de sokak szerint ennek csak az információhiány az oka
Itthon a mindenevő életmódot javasolják a dietetikusok, de sokak szerint ennek csak az információhiány az okaFotó: Vesnaandjic / Getty Images Hungary

Utóbbiak esetében a megfelelő tápanyagelosztás eleve különösen fontos: míg a felnőttek csak „működnek” az ételtől, a gyerekek esetében megfelelő testi/lelki és szellemi fejlődésük is múlhat azon; hogy a nekik leginkább megfelelő ételhez jutnak-e.

A teljes értékű fehérjék (vagyis azok, amelyek tartalmazzák az összes esszenciális, a szervezetben nem vagy csak kis mennyiségben előállítódó aminosavat) egyébként is a vega gyerek kontra nem vega gyerek vita középpontjában állnak. Ezeket a fehérjéket a legnagyobb mennyiségben, komlexicitásban és a legjobban felszívódó formában a húsok, a tej és a tejtermékek, valamit a tojás tartalmazzák.

Így joggal merül fel a kérdés, jól jár-e el a szülő, ha ezektől a tápanyagoktól megfosztja fejlődő gyermekét. A vega vagy vegán életmódot választó szülők ugyanakkor kiemelik, hogy a növényi eredetű táplálékok között is vannak kifejezetten magas fehérjetartalmú ételek (egyes gabonák és hüvelyesek 100 grammja a színhúsok fehérjetartalmával is állja a versenyt), és ezek megfelelő összeválogatásával, vagyis komplettálásával könnyedén hozzájuthatnak a szükséges tápanyagokhoz a gyerekek.

Az ellenzők ugyanakkor úgy vélik, az étrend ilyen szinten precíz összeállítása meghaladja a szülői kompetenciát, és a vega/vegán életmódot folytató családok nem minden esetben kérnek dietetikusi segítséget az étrend összeállításához, így nincs garantálva, hogy a megfelelő mennyiségben jutnak hozzá a gyerekek. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a mainstream táplálkozást követő családokban sem az jellemző, hogy patikamérlegen állítanák be a tápanyagok megfelelő arányát, sőt. A gyerekek egészségi állapota lesújtó: egyre több a rosszul táplálkozó, elhízott, cukorbeteg és keringési problémákkal küzdő kisgyerek, így a vegán táplálkozást nem feltétlenül fair a mindenben ideális vegyes táplálkozással szembeállítani. Sok esetben ez inkább a következetlen, magas zsír és cukortartalmú gyerekétrend vetélytársa.

Az biztos, hogy jó lenne, ha több zöldséget és gyümölcsöt ennének
Az biztos, hogy jó lenne, ha több zöldséget és gyümölcsöt ennénekFotó: FluxFactory / Getty Images Hungary

És mi van a B12-vitaminnal?

A B12-vitamin egy vízben oldódó vitamin, amely kulcsszerepet játszik a szervezet anyagcsere-folyamataiban és a vérképzésben, és amely növényi eredetű élelmiszerekben nem található meg. A B12-vitamin-háztartás egyensúlya nagyon kényes, mert egyrészt nem minden esetben szívódik fel jól, másrészt, ha B12-vitamin-hiányos állapotban vagyunk, a vitamin pótlásakor a szervezet először a májban lévő raktárakat kezdi feltölteni. A legjobb B12-vitaminforrások a húsok és a máj, a hiányállapotokban vérszegénység lép fel. Érthető tehát; ha a vega vagy vegán táplálkozással kapcsolatos aggodalmak egyik központi eleme a vegán gyerekek B12-vitamin-szükséglete. A húsmentes táplálkozást követő szülők azonban azzal érvelnek, hogy a vegáknak szánt termékek közül sok (éppen a fentebb felsorolt okok miatt) ezzel a vitaminnal van dúsítva, illetve a pótlás megoldható táplálékkiegészítőkkel is.

A vega szülők szerint egy növényi étrenden élő gyerek is lehet energikus
A vega szülők szerint egy növényi étrenden élő gyerek is lehet energikusFotó: LifeJourneys / Getty Images Hungary

Ez a hiányosság szerintük nem mérhető össze azokkal az élettani előnyökkel, amiket ők a vegán táplálkozásból szereznek. És megint csak a mainstream rosszul táplálkozókra utalnak: érdemes lenne megvizsgálni, ők vajon milyen hiánybetegségekkel küzdenek húsfogyasztásuk ellenére is.

Szabad választás?

A gyerekkori veganizmus ellenzői kiemelik, hogy míg a szülők saját meggyőződésből köteleződnek el a szerintük helyes étrend mellett, a kezdettől vegán étrendet követő gyerekeknek erre nincs lehetőségük. A veganizmus mellett érvelők ugyanakkor úgy vélik, bármilyen (egészséges vagy egészségtelen) étrendet követ is egy szülő, minden valószínűséggel gyermekének is ezt adja tovább, mégpedig azért, mert egy gyerek még nincs annyi információnak a birtokában a táplálkozás kapcsán sem, hogy felelősen döntetne a saját étkezéséről.

Macera?

A gyerekek vegán étkezését kritizálók kiemelik, hogy a szülők részéről túlzottan nagy energiabefektetést igényel ennek az étrendnek a biztosítása, és a gyerek számára is sok lemondással jár: egy-egy születésnapi zsúron, buliban, iskolai ünnepségen egyáltalán nem biztos, hogy talál megfelelő ételalternatívát a gyerek. Kiemelik azt is, hogy a vegán életmódot folytató gyereket társai csodabogárnak nézik, akiknek szüleik „hóbortja” miatt folyamatosan magyarázkodniuk kell.

Ezeket az aggályokat a vegán szülők úgy hárítják el: a mecera számukra a gyerekük egészségébe fektetett többletenergia, és nem rettennek meg attól sem, hogy határozott értékeket közvetítsenek a gyerekeik felé – ez ugyanis a család egyik feladata. Ők úgy vélik, ha bármiben is elkötelezettek vagyunk, ezt pedig a gyerekeink felé is közvetíteni akarjuk, biztos, hogy számíthatunk konfrontációra.

És te mit gondolsz? Lehet vegán egy gyerek?

A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik. 

 

Mustra