Ismeritek a mondást, hogy lánygyerek nem gyerek, a fiú annál inkább. Valami hasonló elv mentén gondolkodva működik az az afgán szokás is, miszerint ha egy családnak nincs fiúgyermeke, egyik lányukat öltöztetik annak. Szakértők egy része szerint ez a lányok jogainak súlyos megsértése, mások úgy látják, hasznukra válhat a tapasztalat.
Otthon lányként él, az utcán fiúruhát kap
A hagyomány annyira elterjedt Afganisztánban, hogy a helyiek saját kifejezést is használnak rá: Bacha Posh, vagyis lányok fiú álruhába öltöztetve. A gyakorlat szerint azok a családok, akiknek nincs fiúgyermekük, egyik lányukat öltöztetik annak a nyilvánosság előtt. A kislány otthon lányként él és viselkedik, az utcára kilépve azonban fiúnevet és fiúruhát kap. A fiúnak öltöztetett lányok egészen 17-18 éves korukig élnek fiúként, amíg el nem érik a nagykorúságot, amikor is afgán szokások szerint fejüket már kötelesek kendővel eltakarni.
Mindezt azért, mert nincs elég férfi
A kabuli szociológusok úgy vélik, a szokás évszázadok óta létezik, és valószínűleg azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a helyieknek külföldi hódítókkal kellett szembe néznie. Mivel nem volt elég férfi, aki fegyverrel védje a területet, a nők is férfinak öltöztek, hogy harcolni tudjanak. Azóta a tradíció társadalmi és gazdasági okokból megmaradt. Az afgán értékek szerint ugyanis a fiúnak nagyobb becsülete van a családban, mint a lányoknak, és azokat a nőket tisztelik jobban, akik fiút is szülnek. Nem mellesleg, a fiúnak öltöztetett lányok dolgozhatnak, besegíthetnek apjuknak, és így a család megélhetéséhez anyagilag is hozzájárulnak.
A BBC News riportja szerint a hagyomány anyáról leányra száll: az anyák, akiket egykor fiúnak öltöztettek, saját lányukat is fiúnak öltöztetik, ha nem születik fiúgyermekük. Ezzel megóvják becsületüket a külvilág felé, és remélik, ha Isten látja, hogy fiút szeretnének, talán őket is megajándékozza egyel.
20 évig fiúként élt, most lányként kellene... de nem megy
Egyes szakértők szerint a Bacha Posh szokása súlyosan sérti a lányok jogait. Ők azzal érvelnek, hogy nem lehet egészséges az, hogy valaki egy meghatározott, viszonylag rövid időre identitást vált, majd mikor eléri a felnőttkort, újra elkezd születési neme szerint élni. A váltással járó lélektani nehézségeket és potenciális társadalmi konfliktusokat támasztja alá a BBC által megszólaltatott egyik érintett is.
Elaha 20 évig élt fiúként, és az egyetem megkezdésekor kezdett el újra lányruhát viselni. Mint mondja, most már nem érzi magát lánynak, a szokásai nem lányosak, hiányzik neki az a szabadság, amit fiúként megengedhetett magának. Elaha nem szeretne férjhez menni sem, de ha szülei férjhez kényszerítik, akkor állítja, a férfin fogja megbosszulni az afgán nőket ért sérelmeket.
Másnak a fiú-lét önbizalmat adott
Vannak azonban olyan érintettek is, akik hasznosnak tartják a tapasztalatot. A Balkh tartomány nőjogi hivatalánál dolgozó Fariba például sokáig Wahid néven élte fiúéletét, és ezt egyáltalán nem bánja. Édesanyja szintén fiúként élte gyerekkorát, ezért természetesnek érezte, hogy harmadik lányát szintén fiúnak öltözteti. Fariba fiúként apja boltjában dolgozott, ami meglátása szerint olyan önbizalmat adó tapasztalat volt számára, ami sokat segített későbbi életében. Mint mondja, megtapasztalta a férfiak és nők világát is, aminek köszönhetően most magabiztosabban és ambiciózusabban éli az életét.
A fő kérdés a történetben persze az: vajon mikor lesz egy afgán nőnek ugyanannyi joga az életben, mint egy férfinak? ...és egy magyarnak?
A nők és a férfiak egyenlő jogokkal rendelkeznek Magyarországon?
A munkaerőpiaci részvétel tekintetében egész Európában megfigyelhetőek a nemek közti különbségek. A férfiak magasabb foglalkoztatási rátával rendelkeznek Magyarországon is, bár a nemek közti különbségek e tekintetben nem olyan nagyok, mint más uniós tagállamokban (bár ez inkább a férfiak alacsony aktivitási arányának, és nem a nők jobb részvételi arányának köszönhető.)
A nők munkaerőpiaci helyzetét több tényező is meghatározza:
• az „üvegplafon szindróma”
• a nők és férfiak fizetése közti különbség
• a női szegénység, az egyszülős háztartások és
• a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának nehézségei.
Egész Európa-szerte a nők 2-3 órával többet dolgoznak háztartásukban, mint a férfiak. Ugyanez Magyarországon 4-5 óra.
Forrás: http://jol-let.com/
