Az aktív és passzív dohányzás ártalmait szinte mindenki ismeri, kevesen tudnak azonban arról, hogy a cigaretta káros hatásai „harmadkézből” is érkezhetnek - különösen a legkisebbek számára.
Sok szó esik arról, hogy a passzív dohányzás hogyan és milyen mértékben károsítja a dohányosok környezetében élők - köztük elsősorban a gyerekek - egészségét, ennek megfelelően a szülők többsége is szentül meg van győződve arról, hogy a maga részéről mindent megtesz a családtagok egészsége érdekében azzal, ha minden csikk elnyomása után alaposan kiszellőztet, illetve szigorúan csak az udvaron vagy az erkélyen gyújt rá. Ez pedig óriási tévedés - ahogyan arra a Pediatrics című lap egyik korábbi száma is felhívja a figyelmet.
Elöljáróban néhány szó arról, miként károsíthat a dohányzás akkor, amikor a dohányos már nem is gondol rá. A passzív dohányzás angol elnevezéséből („secondhand smoke”) származó találó angol kifejezés („thirdhand smoke”) azt jelenti, hogy a cigaretta elfüstölése közben keletkező, mérgező vegyületeket tartalmazó szemcsék a dohányos bőrére, ruhájára tapadva akár olyan helyekre is könnyen eljuthatnak, ahol soha nem gyújt rá senki. A káros anyagok ily módon a bútorok kárpitjára, a szőnyegekre vagy a függönyre kerülhetnek, ahonnan könnyen átjuthatnak mások ruhájára vagy bőrére - különösen a kúszó-mászó, mindent a szájukba vevő apróságokéra.
A dohányzásra vonatkozó családi szabályokat értelemszerűen alapjaiban befolyásolja, hogy a családtagok mennyire vannak tisztában a cigarettafüst káros hatásaival - legyen az „első- másod- vagy harmadkézből” származó ártalom. A már említett vizsgálatban a megkérdezettek túlnyomó többsége tudta, hogy a passzív dohányzás nem tesz jót a gyerekeknek (a nem dohányzók 95,4 százaléka, a dohányosok 84,1 százaléka), jóval kevesebben voltak ugyanakkor azok, akik hallottak már a „thirdhand” dohányzás ártalmairól is (a nem dohányzók 65,2 százaléka, a dohányosok 43,3 százaléka). Nyilvánvalóan ezek az ismeretek is közrejátszanak abban, hogy a két csoport között igen markáns különbség mutatkozott a lakáson belüli füstölésre vonatkozó igen szigorú szabályok alkalmazása tekintetében: a nem dohányzók 88,4 százaléka, míg a dohányosok mindössze 26,7 százaléka követeli meg, hogy az otthon falain belül vagy az autóban senki ne gyújtson rá.
Mivel az egyéb zavaró tényezők figyelembe vételét követően továbbra is úgy látszik, hogy a kategorikus tiltás hívei jórészt azok közül kerülnek ki, akik pontosan tudják, hogy a dohányzás ártalmai az alapos szellőztetés ellenére is tovább érvényesülnek, fontos lenne, hogy az ezzel kapcsolatos tájékoztató anyagok kitérjenek a kárpit réseiben alattomosan megbúvó láthatatlan veszélyekre is.
