Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minél öregebbek vagyunk, annál többször hagyja el a szánkat a „ha még egyszer kezdhetném, …” című mondat, s különböző strófákkal egészítjük ki, mikor, mi hiányzik éppen az életünkből.
Minél öregebbek vagyunk, annál többször hagyja el a szánkat a „ha még egyszer kezdhetném, …” című mondat, s különböző strófákkal egészítjük ki, mikor, mi hiányzik éppen az életünkből. Nincs is ezen semmi szégyellnivaló, szerintem legalábbis. Többször említettem már, hogy visszafelé élünk, mire az agyunk képes megfelelő döntéseket hozni, addigra azokat a döntéseket már régen meghoztuk, sok dolgot pedig jól elbaltáztunk. Nekem is van néhány „bárcsak” varázsigém, amiket ugyan nem élek meg nagy hiányként, de sok minden könnyebb lenne most, ha időben gondolkozom bizonyos dolgokon.
Bár az élete senkinek sem tökéletes, szinte soha nem hallottam azt, hogy a gyerekek szülését megbánta volna valaki. Személy szerint korán szültem, de pontosan tudom, hogy a lehető legjobb dolog, ami történt eddig velem a két gyerekem és semmi pénzért nem csinálnám máshogyan a dolgaimat. Az ember komfortérzetén néhány logisztikai kérdés azonban sokat dobhat, így, ha Kedves Olvasóm a gyerekvállalás előtt állsz még, fogadj meg néhány jó tanácsot, hogy kevesebb „ha még egyszer újra kezdhetném…” mondat szálljon föl az égbe!
Utazzunk!
Majdnem mindegy, hogy hová és miért. Nem feltétlenül azért, hogy ropogós barnára süttessük a hasunkat (még ha egyes gyerekes nyaralások után hiányérzetünk is marad emiatt), hanem hogy világot lássunk. Ne csak a Kökit, meg a Deák teret ismerjük, hanem legyen rálátásunk arra, hogy máshol hogyan működnek a dolgok, ettől leszünk teljesebbek és tapasztaltabbak. Hogy ne csak beszéljünk majd egyes dolgokról, hanem tudjuk is, hogy mit mondunk. Ha pedig megtehetjük, s szerencsére egyre többen megtehetik, vállaljunk munkát külföldön egy időre! Később ugyanis, amikor családosan szeretnénk ekkora kalandokba keveredni, sokkal bonyolultabb lesz az egész történet, ráadásul az igényszint is más lesz. És nem azért, mert csak aranytányérból akar majd enni a kölyök, hanem azért, mert kell majd biztosítás, bérelt lakás, iskola, óvoda és megannyi nélkülözhetetlen dolog. Szóval gyerek nélkül van rá esély, hogy bármilyen kulimunkát is találunk, mégis jó lesz nekünk és hasznos is.
Tanuljunk!
Aki tanult kisgyerek mellett, az most nagyon erősen bólogat, nincs annál kifacsartabb érzés, mint a 24 órás ügyelet. Nappal gyerekezés, éjjel tanulás, néhány hónap múlva pedig a menetrendszerinti kiborulás. A főiskolai évek, a bulizásokba hajló tanulások és egyáltalán az egész néhány év később pótolhatatlan. Persze később is érdemes tanulni, soha nem késő elkezdeni, új szakmát, vagy nyelvet tanulni, mert jó kismamaként is, ha megmozgatjuk és használjuk az agyunkat. Még sem mindegy, hogy fiatalon választunk-e magunknak egy nehezebb szakot, amire friss aggyal és megfelelő időbeosztással lehetőségünk is van elvégezni, vagy később jövünk rá, hogy gyerek mellett túl nagy fába vágtuk a fejszénket és hagyjuk, hogy elússzanak az álmaink.
Dolgozzunk!
Ma már egyre kevésbé divat, hogy az egyetem padjából menjenek szülni a nők, sokkal inkább az a tendencia, hogy karriert építenek a gyerekvállalás előtt. Ha nem is kell felsővezetői posztokat döngetni, néhány év munka azért mégis jól jöhet, egy-két gyerek után ugyanis azt vesszük észre, hogy ott állunk majdnem harmincévesen mindenféle munkatapasztalat nélkül. A későbbi munkavállalást ezzel pedig még jobban megnehezítjük, akár ellehetetlenítjük, arról nem is beszélve, hogy nem mindegy, hogy kapunk-e gyedet, vagy sem. Nem ritka sajnos az sem, hogy jó végzettséggel rendelkező nők mindenféle kényszermunkát végeznek szülés után, mert értelemszerűen nincs tapasztalatuk, ami alapján a munkáltató megbízná egy neki való állással.
Légy biztos a házasságodban!
Nos, igen, a végére maradt ez a megdöbbentő felszólítás, mégis úgy érzem, hogy fontos dolog. Főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy minden második házasság válással végződik. Egy válásnál mindenki sérül, ha pedig van már gyerek, a legnagyobb vesztesek nyilván ők. Az ember nem mindig elsőre hozza meg a legjobb döntéseket, ezt el kell fogadnunk, s aki bátor, ezt hamar beismeri és időben megpróbálhatja kiküszöbölni a csorbát, s esélyt ad magának arra, hogy olyannal alapítson családot, akivel valóban működik is a dolog. Ezzel pedig nem csak magának tesz jót, hanem a meg nem született gyerekeknek is, a partnerének is. Sajnos azonban sokan nem mernek még gyerek nélkül sem változtatni dolgokon, úsznak az árral, s reménykednek, hogy a gyerek majd mindent helyrebillent, majd minden megváltozik. Meg is fog, de sajnos csak sokkal bonyolultabbá válik a dolog és ezerszer nehezebb lesz minden. Ismerd meg tehát magad, a párod, ő is téged, s legyél biztos abban, hogy együtt jó lesz, sokáig.
