Nyomtalanul eltűnt a török mulatónegyed Budapestről

Olvasási idő kb. 4 perc

Manapság Budapesten a török hangulatot leginkább a körúti gíroszosok képviselik, de volt idő, amikor valóságos mini Konstantinápoly várta a mulatni vágyókat Lágymányoson.

Lágymányoson, ahol ma a Budafoki út, a Zenta utca, a Műegyetem és az Infopark épületei állnak, 1896-ban Isztambul (azaz Konstantinápoly) belvárosában érezhették magukat az oda látogatók. Az óriási mulatónegyedben többek között az Hagia Sophia pontos mását, a 30 méter magas Galata-tornyot és több minaretet is megcsodálhatott a közönség.

Idézőjel ikon

A Duna vizén díszhajók sorakoztak, egymást érték a kávéházak és pezsgőspavilonok, de még eredeti török lányokat felvonultató „hárem” is várta a betérőket

– bár ez utóbbiról a lapok siettek leszögezni, hogy kizárólag az erkölcsösség és a jó ízlés határain belül, ígyminden családapa bátran viheti oda családja nőtagjait”.

Konstantinápoly Budapesten

Az ötlet, hogy Budapesten egy mini Konstantinápolyt húzzanak fel, a sikeres vállalkozó, Somossy Károly fejéből pattant ki. A századelő éjszakai életének legismertebb alakja számtalan kávéház, revü és orfeum tulajdonosa volt, viszont a millenniumra épült Ős-Budaváramulatónegyed üzemeltetésével nagy bánatára nem őt bízták meg. Az ott megtapasztalható török hangulat azonban megragadta Somossy képzeletét, és óriási banki és magánkölcsönökbe verte magát, hogy megépíthesse a mocsáros Lágymányoson Isztambul, azaz Konstantinápoly kicsinyített (és némiképpen magyarított) változatát.

A budapesti Konstantinápoly madártávlatból
Fotó: Arcanum adatbázis / Az ezeréves Magyarország és a milléniumi kiállítás

2 hónap alatt építették meg

Lágymányos a millennium előtt egy lényegében üres terület volt, egy leválasztott Duna-ág viszont szép tavacskát képezett a helyszínen, a Gellérthegy és az Összekötő vasúti híd között. Somossy Károly Kellner Lipót és Gerster Kálmán építészeket bízta meg a tervezéssel, a kivitelező Hauszmann Sándor pedig rohamtempóban építette fel az óriási szórakoztatókomplexumot. (A vállalkozás nagyságát jól érzékelteti, hogy két hónap alatt 72 000 köbméter földet mozgattak meg.)

A mesés Kelet nyomában

Törökország és Isztambul akkoriban az egzotikumot, a mesés Keletet jelképezte a magyarok számára, a titokzatos világot, a keleti kényelmet – nem véletlenül, hiszen az Orient Expressz végállomása is Konstantinápoly volt. A budapesti mini Konstantinápoly is abból a célból épült, hogy „a török világot, annak minden sajátosságát, romantikus voltát, mesés csodáit” bemutassa a mulatni vágyó közönségnek, amely kíváncsi volt „a törökök különös életmódjára, a férfiak és asszonyok viselkedésére, vallásos rítusaikra, házaik és lakásaik berendezésére, szóval mindenre, ami a török világot jellemzi” – írták Az ezeréves Magyarország és a milléniumi kiállítás című kiadvány szerzői 1896-ban.

A Szultána Kávéház
Fotó: Wikimedia Commons

Tevék Lágymányoson

A nagyszabású mulatónegyed 1896. május 23-án, igen mostoha időjárási körülmények között nyitotta meg kapuit a közönség előtt.

Idézőjel ikon

„Az Aranyszarv-öbölben nem dühöng mérgesebb vihar, mint aminő ma este korbácsolta föl a Duna hullámait, kergette az égen a sötét esőfelhőket”

– festett drámai képet a megnyitó napjáról a Fővárosi Lapok. A szél és az eső ellenére rengetegen voltak kíváncsiak Budapest legújabb látványosságára. A nyitónapra különhajók vitték a látogatókat, a budapesti Aranyszarv-öbölben „száz meg száz tarka csónak lengett”. A Galata-hídról a Fényes Porta előtti térre léptek a látogatók, balra fordulva húzódott a korzó, amely a Janicsár térre vezetett. Ott állt az Hagia Sophia pontos mása, amelynek alapkövét „mohamedán czeremóniák közepette” tették le. De hallgassuk meg, mit írt erről a napról a Fővárosi Lapok: „Nagyon érdekes a Rue de Stamboul, mely olyan girbe-gurba, akár egy felvidéki magyar város utczája; két oldalán a boltosok tarka perzsa szőnyegeket aggattak ki, és csillogó csecsebecsékkel csalogatják a járókelőket. Az igazgatóság ígéri, hogy ezen az utczán a stambuli utczai életet jellemző tevék fognak járni, de a tevék ma, tekintettel a záporra, bennmaradtak. Csak a török népdalénekesek jártak künn. Az ember olcsóbb, mint a teve.”

A Janicsár tér
Fotó: Wikimedia Commons

A kis Konstantinápolyból éjjel egy óráig társaskocsin lehetett visszautazni a Belvárosba. Látnivaló akadt bőven: a felsoroltakon kívül volt tűzijáték-kilövő állomás, ezernyi lámpás, jósnők, török színházak, az említett török lányokból álló hárem, számtalan étterem, kávéház, italmérés és még ki tudja, mi – no meg szúnyogok, minden mennyiségben, s ez később végzetesnek bizonyult a hely számára.

A szúnyogok okozták a vesztét

Az időjárás sem volt mindig kegyes, de a legnagyobb csapást kétségkívül a Lágymányosi-öbölben tanyázó szúnyogok mérték Somossy vállalkozására. Az óriási erőfeszítésekkel felépített komplexumból a vérszívók elüldözték a mulatni vágyókat, akik inkább a Városligetben, az Ős-Budavárában múlatták az időt. A bazársorok elnéptelenedtek, és hiába húzta Dankó Pista és Hamza Guszti a cigányzenét, az úri (és kevésbé úri) közönség elpártolt a budai Isztambultól.

A Galata tér
Fotó: Wikimedia Commons

1897 áprilisában Somossy csődöt jelentett. „A keleti mecseteket és a nyugati mulatókat bezárták, a kétpupu tevéket visszavitték a Saharába, a szerecsenekről pedig lemosták a festéket” – adott hírt a szomorú végről a Pesti Napló. Egyes létesítményei még úgy-ahogy működtek a következő szezonban, majd az épületeket elbontották, a berendezést elárverezték. A terület nagy részét feltöltötték, és a Műegyetem épületei kaptak helyet rajta.

Ha olvasnál még arról, mi minden várta a millennium évében a Budapestre látogatókat, ezt a cikketajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.