mulató - Dívány

Ha az 1910-es években valaki „egy fess fiákeren” kikocsizott a Városligetbe, a mai Hermina és Erzsébet királyné útja sarkán pillanthatta meg Wabitsch Lujza mulatóját, a Jardin de Paris-t. Wabitsch szegény sorsú, osztrák virágáruslányból lett a pesti éjszakai élet királynője, majd túl a nyolcvanadik életévén visszatért szülőfalujába, ahol emlékét ma is nagy tisztelet övezi.

Egymást érték a kétes hírű házak a mai belvárosban: az Ó, a Nagymező, a Király és a Mozsár utcában is rengeteg kupleráj üzemelt, a gazdagabb, előkelő vendégekre szakosodott luxusbordélyok és mulatók inkább a város szívében működtek.

Manapság Budapesten a török hangulatot leginkább a körúti gíroszosok képviselik, de volt idő, amikor valóságos mini Konstantinápoly várta a mulatni vágyókat Lágymányoson.

A budapesti „bohémnegyed” híres mulatóiba messze földről érkeztek az arisztokraták és a politikusok. Milyen volt az élet az orfeumokban a századelőtől a második világháború kitöréséig?

Miss Arizona, azaz Senger Mária a két világháború között nagy népszerűségnek örvendő szórakozóhely megálmodója és tulajdonosa sem férjét, sem a fiát nem tudta megmenteni a történelem viszontagságaitól – ő maga pedig nyomtalanul eltűnt egy fekete Gestapo-autóban.

Az 1890-es évek végén Budapest a millenium, a honfoglalás ezeréves évfordulójának lázában égett. Sorra nőttek ki a földből a ma már Budapest látványosságainak számító épületek, közöttük volt azonban olyan is, amelynek mára már csak hűlt helye maradt.

Ez a műfaj ma már nem létezik. A zenés-táncos nyilvános helyek kimentek a divatból, a beatkorszak elején megingott hajdani népszerűségük, hiszen a klubok, koncertek, házibulik, később meg a diszkó jöttek divatba. Ellentmondásnak tűnik, de közben éppen az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek jelentették e műfaj „szocialista” korszakának csúcsát.

Mai kattintásvadászat-paródiánkban a híres párizsi Moulin Rouge történetét meséljük el.

A Puppet Showban Nika (Voice) és Kállai-Kiss Zsófi (X-Faktor) énekelnek rádiós slágereket, mégis revüszerű.