Ő volt az első gyermek, akit autizmussal diagnosztizáltak
Az autizmus spektrumzavart már Hippokratész idejében is ismerték és leírták, mégis az 1940-es évekig kellett várni, mire az első gyermeknél hivatalosan is diagnosztizálták a rendellenességet.
Az autizmus spektrumzavart már Hippokratész idejében is ismerték és leírták, mégis az 1940-es évekig kellett várni, mire az első gyermeknél hivatalosan is diagnosztizálták a rendellenességet.
A világirodalom nagy regényíróit kivétel nélkül megihlette a környezet, amiben felnőttek vagy alkottak. Képzeletbeli utazásunk során ellátogatunk Franz Kafka Prágájába, megnézzük a Notre Dame-ot Victor Hugo szemén keresztül, felkeressük Cervantes szélmalmait, elkirándulunk a vad angol tájra, ami a Jane Austent és a Brontë nővéreket is megihlette, végül bebarangoljuk Dublint James Joyce nyomán.
Néha egészen elképesztő, mennyi verziót megjár egy film, mire moziba kerül. Az is, hogy milyen őrült ötletek futnak át a forgatókönyvírók fején.
Az alpaka egy Dél-Amerikában élő teveféle, melynek gyapja az egyik legfinomabb a világon. Valahogy így kezdődhet a tankönyvekben az alpaka meghatározása. A leíró szöveg sajnos nem adja vissza, mennyire vicces állatok az alpakák, azt meg főleg nem, hogy Magyarországon legalább három farmon tartanak nagyobb számban ilyen állatokat.
A közhiedelem szerint a göndör haj a fodrászok rémálma, valójában azonban az egyenes, vékonyszálú haj tud több gubancot okozni.
Lehetséges, hogy már büszke tulajdonosa vagy egy függőleges kertnek vagy egy beltéri dzsungelnek? Jó hírünk van: akkor te már képben vagy az idei kerttrendekkel.
A sci-fi könyvborítók híresen elborultak tudnak lenni, a dizájner általában szabadjára engedi a gondolatait. Talán mondhatjuk, hogy legtöbbször ez borzalmasan sül el, de néha szemkápráztató, igazán hangulatos végeredmények születnek.
Ha Rejtő Jenőre gondolunk, magunk előtt látjuk a sivatagot, talán egy oázist néhány légióssal, gyanús alakokkal, no meg Piszkos Fredről sem feledkezünk meg. De ki volt valójában a P. Howard néven publikáló író, akire máig a ponyvák királyaként gondolunk? 114 éve született Rejtő Jenő.
A legújabb okoskonyhák felmérik, milyen hozzávalók találhatók a hűtőben, a kamrában, és az előkészítéstől a végső mosogatásig elvégeznek szinte mindent helyettünk.
Szőke, kék szemű, jó kiállású, sima beszédű, sármos, kedves férfi, akinek biztos szakmája is van: az 1900-as évek elején ez elég volt ahhoz, hogy Kiss Béla Cinkota Casanovája legyen. A varázst erősen megtörte volna, ha valaki belenéz az udvarán tárolt hordókba…
Hat különböző partijátékot ajánlunk. Élj túl egy hajótörést, álmodj tündérek és mumusok irányításával, tanuld meg az ősemberek nyelvét, vadássz fánkfaló szörnyekre, menekülj meg egy idegen bolygóról, vagy legyél te a vadnyugat leggazdagabb banditája.
Még az 1900-as évek első felében is igen népszerűek voltak azok az állatkertek, ahol nemcsak távoli vidékek állatait, de az ott élő természeti népek tagjait is meg lehetett csodálni. Úgy fizettek értük, mint az állatokért, és úgy is bántak velük.
Keresztül-kasul bejártad már az országot, és minden szegletét ismered? A képes kvízünkkel tesztelheted a tudásodat.
Jól ismerjük a filmjeit: aki egyszer rákap Quentin Tarantino munkásságára, annak sosem lesz elég. A tékásként kezdő rendező bármilyen iskola nélkül leiskolázta Hollywoodot, egy olyan stílust mutatott fel, amire egyedül igazán ő képes. Nem hiába vagyunk hű rajongói. A mester ma ünnepli 56. születésnapját.
Kitiltották a legtöbb ázsiai étteremből, szállodából; tömegközlekedési eszközre, hajóra és repülőre sem szabad felvinni. Aki csak megszagolja, rögtön hátratántorodik. Olyan erős szaga, hogy egy egész egyetemi részleget kiürített: igen, ez a durián.
Mióta Will Smith YouTube-csatornájával ostromolja a netet, még többet tudhatunk meg az Oscar-jelölt színészről.
Az egyik legnagyobb zeneszerző, aki élete végére megsüketült, mégis remekműveket komponált: nagyjából eddig terjed a tudásunk Ludwig van Beethovenről. A róla elnevezett bernáthegyin és az Örömódán túl azonban egy egész ismeretlen világ tárul elénk: a zseni cseppet sem átlagos élete.
„Minek nevezzelek?” – teszi fel a kérdést Petőfi Sándor versében. Amikor a költőink és íróink szüleit éppen ez a kérdés foglalkoztatta csemetéjükre nézve, még nem biztos, hogy tudták, milyen nagy jelentősége lesz egyszer ennek a döntésnek.
Talán hihetetlen, talán nem, de van, amikor a való élet bűntényei kevésbé profik és kidolgozottak, mint a filmekben. Pedig olykor fogjuk a fejünket, micsoda logikátlansággal teli krimit látunk a képernyőkön, de valahogy tény, hogy a legnagyobb őrültségeket nem a filmek és sorozatok hozzák.
A világirodalom kétezer alapműve közé sorolták könyvét Amerikában, a Vénusz bolygón krátert neveztek el róla, és ő a legtöbbet olvasott magyar írónőnk, de Magyarországon alig tudunk valamit róla. Mi lehet ennek az oka?
Végre búcsút inthetünk a téli időjárásnak és a szürke tájnak – itt a tavasz! A lakásba húzódva eltöltött hónapok után mindennél jobban vágyunk a természetbe, ahova az egyre-másra felbukkanó növények is csalogatnak. Ugyan a hóvirágok hamarosan elvirágzanak, jön a medvehagymaszezon.
Esernyő Trója ostrománál, páncél nélkül csatába rohanó vikingek, elektromos világítás csakis Scarlett O’Hara kedvéért a polgárháborúban: meglepően sok történelmi film hemzseg a tévedésektől.
Tavaszodik, egyre több légy, méh, darázs és hangya jelenik meg földön, vízen és levegőben, mi pedig idén is elkezdjük vívni ellenük elkeseredett harcunkat. Pedig ha tudnánk, hogy hazánkban nem is élnek olyan vészes csípésű rovarok, amiktől igazán rettegnünk kéne…
Az első komolyabb regény, amit a kezembe vettem hétéves koromban, a Harry Potter és a bölcsek köve volt. Emlékszem, esténként képtelen voltam letenni, faltam az újabb és újabb fejezeteket. Az ötödik rész megjelenését tűkön ülve vártam, a hatodikat még az utcán is olvastam, a hetediket pedig már angolul kaptam meg, hogy minél előbb megtudhassam, hogyan végződik Harry és barátai kalandjai. Akkor még nem tudtam, hogy engem és a korombeli rajongókat egyszer majd Harry Potter-generációnak nevezik.
A kivégzések humánus voltáról értekezni meglehetősen visszás lenne, ám azokban az országokban, államokban, ahol hisznek a halálbüntetés elrettentő erejében, meglepően sokat dolgoztak azon, hogy az elítéltek minél kevesebb fájdalom kíséretében távozzanak a másvilágra.