Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A közhiedelem szerint a göndör haj a fodrászok rémálma, valójában azonban az egyenes, vékonyszálú haj tud több gubancot okozni.
Azt hihetnénk, a göndör hajat jóval nehezebb kifésülni, az igazság ezzel szemben az, hogy az egyenes szálú frizura hajlamosabb az összegubancolódásra és csomósodásra. Az egyenes haj ugyanis lazább, vékonyabb szálakból áll, melyek szanaszét állva, egymástól függetlenül hajolnak ide-oda, míg a göndör tincsek inkább egy közösen mozgó egésszé állnak össze, így fésüléskor kevésbé hajlamosak egymásba gubancolódni. Egy francia kutatás – melyről a Scientific American számol be – most tudományosan is bizonyította mindezt.
Matematikusok a fodrászszalonban
Jean-Baptiste Masson, a franciaországi Pasteur Intézet kutatója, akinek szakterülete agyunk számítógépes modellezése, nemrégiben hallgatói számára adta ki feladatul, hogy matematikailag modellezzék le, melyik hajtípus gubancolódik össze jobban. Az emberi haj egy roppant bonyolult rendszer, melyben több százezer parányi hajszál alkot egy nagy egészet. Ezek a szálak külön-külön és együttesen is rengeteg felé mozoghatnak, teljesen kiismerhetetlenül. Éppen ezért nem létezik egyöntetűen elfogadott matematikai képlet annak lemodellezésére.
Masson két fodrászt kért meg rá, hogy számolják meg a gubancokat kuncsaftjaik hajában. Ilyen módon a háromhetes akció alatt a kutató és hallgatói 212 személy frizurájáról nyertek információt, amiből kiderült, hogy a göndör hajzatban átlagosan három, míg az egyenes hajkoronában öt gubanc található. Az ezt követő számítógépes modellezésben Masson úgy találta, hogy a nagyobb mértékű gubancolódás oka abban rejlik, hogy az egyenes hajszálak gyakran nem a megfelelő geometriai szögben találkoznak egymással.
Ha két hajszál a megfelelő szögben, merőlegesen ér egymáshoz – magyarázza a kutató –, a rajtuk található mikroszkopikus méretű „pikkelyek” sikeresen összekapcsolódhatnak. Ha azonban ez a szög a párhuzamoshoz kezd közelíteni, a hajszálak nem tudnak egymásba fonódni. Arra azonban továbbra sincs magyarázat, hogy a különböző szögek miért vezetnek különféle gubancolódási és csomósodási minták kialakulásához – véli Alain Goriely, a tucsoni Arizonai Egyetem matematikaprofesszora.
Az így létrehozott modell meglepő pontossággal egyezik a fodrászok által tapasztaltakkal, egyben több más számítógépes modellezéssel foglalkozó szakember számára jelentett inspirációt arra nézve, miként lehetséges bonyolultabb rendszereket algoritmusok segítségével leképezni.
