Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaszodik, egyre több légy, méh, darázs és hangya jelenik meg földön, vízen és levegőben, mi pedig idén is elkezdjük vívni ellenük elkeseredett harcunkat. Pedig ha tudnánk, hogy hazánkban nem is élnek olyan vészes csípésű rovarok, amiktől igazán rettegnünk kéne…
A rovarcsípések fájdalmasságát eldönteni meglehetősen bonyolult kérdés, hiszen a képet minden esetben árnyalja az egyéni fájdalomtűrési képesség, egy esetleges allergia – ami akár életveszélyessé tehet egy sima méhcsípést is – és még számtalan más faktor. Justin Orvel Schmidt rovartudós mindezek ellenére a 80-as években felállított egy fájdalomskálát, amelyen 83 rovarfaj csípéseit osztályozza nullától négyig. Az egyes érték átmeneti, enyhe kínt jelöl, az 1,2 már éles fájdalmat, ami nem tart hosszú ideig – ide tartoznak például a tűzhangyák. Az 1,8-as értékű csípés okozta szúró, égő érzés csak lassan múlik el, a kettes osztályzatot kapott csípés erősen sajog, ráadásul hosszú ideig.
A hármas érték azt jelenti, hogy a gyötrelem már kegyetlen, a négyes pedig olyan éles fájdalmat ír le, mint amit egy pisztolylövés közben érzünk. Schmidt nem csupán elméleti kutatást végzett, a legtöbb rovar véletlenül megcsípte tanulmányozás közben, így első kézből tud visszajelzést adni arról, melyik milyen érzés. Skáláját vette alapul saját rovarcsípésindexének elkészítéséhez a 150-féle rovar marását kiálló Christopher Starr rovartudós, aki nem sokat változtatott Schmidt listáján, melyen a legrémesebb csípésű rovarokat sorolja fel.
Európa csípésbajnoka
Mielőtt áttekintjük a legerősebb, azaz négyes szintű rovarcsípés-katalógust, ismételten hálát adhatunk azért, hogy Európába vetett minket a sors. Ezen a területen ugyanis a legerősebb, kettes osztályozású csípés a lódarázsé. A többi darázstól a mérete segít megkülönböztetni, a királynő 3,5 centiméteres is lehet, míg a dolgozók ennél egy centivel kisebbek. Alapvetően a lódarázs más rovarokkal táplálkozik, és olyan fullánkja van, amit annyiszor húz vissza sérülés nélkül, ahányszor csak kedve tartja. Ahhoz, hogy a lódarázs mérge halálos legyen, legalább 500 szúrásra van szükség, ám a fejre vagy nyakra mért csapás esetén megvan az esély a légutak megdagadására.
A lódarázscsípés valóban erősen fájdalmas, helyén piros, duzzadt marad a bőr, bár ez és a viszketés ilyenkor a legkisebb problémánk. A kínszenvedés mellett szív- és érrendszeri tünetek, emésztőrendszeri panaszok, légszomj, görcsök is felléphetnek. Lódarázscsípés esetén – még akkor is, ha nem vagyunk allergiásak – forduljunk mihamarabb orvoshoz! Amennyiben a csípés az arcot, nyakat érte, vagy gyerekről van szó, az azonnali orvosi ellátás létfontosságú lehet. Ha lódarázsfészket találunk, ne verjük le egyedül, pláne ne fújjuk le semmivel, hanem hívjunk szakembert – ellenkező esetben az igencsak feldühített állatok a régi fészek helyén biztosítják újra a lakhatásukat.
A legkegyetlenebb hármas
Schmidt és Starr listáján is a legelőkelőbb helyen végzett a 24 órás hangya, tarantulaölő darázs, harcos darázs hármas. Az általuk okozott fájdalom a maximális négyest kapta, sőt érzékletes leírással kísérték csípésüket. Schmidt a harcos darázsról azt írja: „Ez kínzás. Mintha egy vulkánhoz láncoltak volna kitörés után. Miért kezdtem el vezetni ezt a listát?” Az 5 centiméteres tarantulaölő darázs – aki nevéhez híven képes hatalmas pókokat is megölni mérgével – gusztustalan is: petéit is az áldozatba helyezi, hogy ha kikeltek, legyen mit enniük, a kikelt utódok pedig a még élő pókból táplálkoznak. Indiában, Délkelet-Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában és Amerikában is megtalálhatók. Az akár 7 milliméter hosszú fullánk a bőrbe érve iszonyatos fájdalmat okoz, Schmidt úgy írta le, mint egy sokkoló áramütést. A lehető legrosszabb csípése azonban a 24 órás hangyának van, akit méltán neveznek bullet ant-nek – tényleg úgy csíp, mintha lövedék csapódna az emberbe. Vesézzük is ki ezt egy kicsit.
Mintha izzó szénen járkálnánk szögekkel a lábunkban
A kutatások szerint a hangya csípése harmincszor fájdalmasabb a méhénél, és méltán nevezhetjük a világ legborzasztóbb gyötrelmének, amit csak ember átélhet. Schmidt úgy írta le, mint tiszta, intenzív, szinte már briliáns kínt, amit talán akkor éreznénk még, ha hétcentis szögekkel a talpunkban sétálnánk izzó szénen. A fájdalom ráadásul – ahogy a hangya magyar neve is mutatja – 24 órán át fennmarad, akár átmeneti bénulással fűszerezve. A szenvedés által kiváltott üvöltözés, sírás, nem ritkán ájulás mellett a hangya mérge remegést, erőteljes izzadást is kivált, mivel idegbénító és szövetkárosító elemei is vannak. A hangyák erős testfelépítésüknek és mérgüknek köszönhetően kisebb gerinces állatokat is képesek elejteni, de szerencsére csak Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben élnek meg.
Iszonyatos szertartás a férfivá válás érdekében
Azt gondolnánk, minden ember kerüli a 24 órás hangyákat, amekkora ívben csak tudja, de a Sateré-Mawé indiánok pont begyűjtik őket, hogy népük kamasz tagjait férfivá avassák. A rituálé során hangyákkal töltött kesztyűt kell felvenniük, majd lehetőleg rezzenéstelen arccal viselni azokat tíz percen át. Az ifjak keze feldagad, rángatózni kezd, vagy épp a bénulás jeleit mutatják. Hogy ez a beavatás – amit ráadásul hússzor ismételnek meg harcossá válásuk során – micsoda fájdalommal jár, azt az ausztrál showman, Hamish Blake mutatja meg nekünk. Az a Hamish Blake, aki valószínűleg nagyon hálás az intravénás fájdalomcsillapítóknak és az antihisztaminoknak.
