Sokan ma is úgy gondolják, hogy az 1956-os forradalom nyomai elsősorban a pesti belvárosban maradtak fenn, főként a nagyobb összecsapások helyszínein. Ugyanakkor a budai oldalon is számos, a mai napig látható fizikai emlék őrzi a harcok nyomait. A járókelők többsége észrevétlenül halad el mellettük, miközben az érintett épületek ma is lakóházként vagy üzlethelyiségként működnek.
Videós beszámolónkban olyan különleges időkapszulákat mutatunk be, amelyek az 1956-os események közvetlen lenyomatai.
Te is elsétálsz az 1956-os időkapszulák mellett
Az 1956-os összecsapások nyomai ma már gyakran csak annak válnak láthatóvá, aki tudatosan keresi őket. A sérülések sok esetben beleolvadnak a homlokzatok textúrájába.
A Széll Kálmán tér és a közeli Széna tér környékén ma is több olyan lakóépület áll, amelyek homlokzatán lövésnyomok, sérült téglák és javítatlan vakolatrészek láthatók. Az elmúlt évtizedek felújításai miatt ezek száma folyamatosan csökken, a megmaradt nyomok azonban eredeti, dokumentálható lenyomatok, nem utólagos rekonstrukciók.
A következő videóban olyan budai épületeket járunk be, amelyek homlokzatán ma is felismerhetők az 1956-os események nyomai.
Téglára írt időkapszula 1956-ból
Budapest II. kerületében, az Ürömi utca 52. szám alatt áll egy nyers téglás, apró ház. Két új építésű társasház közé szorulva feltűnően kilóg az utcaképből. Az épületben 1884-ben nyitotta meg sütőházát Sommer János. A falon ma is kivehetők az egykori felirat maradványai: „Sütőház Sommer János”, illetve „Josef Sommer Backhaus”.
Később az épület a Viola család tulajdonába került. „VIOLA ISTVÁN Sütöde és Tápszer Üzeméből naponta kétszer, oldalkocsis motorkerékpárral szállították a friss kenyeret és péksüteményt a környező domboldal házaihoz” – írta az Újlaki Hangok 2010. novemberi száma.
A ház egyik tégláján ma is olvasható egy kézzel írt felirat:
Itt álltunk sorba kenyérért, a 4 Horváth,1956. X. 25-én – Horváth István, Horváth Gábor, Horváth Gabriella, Horváth Béla
Első ránézésre ez akár egy kedves családi emléknek is tűnhet, valójában azonban egy olyan pillanatot rögzít, amikor a kenyérhez jutás a forradalom napjaiban bizonytalan volt. Talán ez az időkapszula az oka annak, hogy a közel 150 éves ház a mai napig áll.
Nem véletlen, hogy az Esti Budapest 1956. október 27-i száma külön is megemlékezett a pékek helytállásáról:
„Budapest tragikus harcának hősei közé tartoznak a pékek. A sütödékben kedd este óta váltás nélkül 1-2 órai pihenés után éjjel-nappal sütik a kenyeret. E néhány nap alatt sokkal több kenyeret adtak, mint rendes körülmények között. Hogy mégis nehézségek vannak a kenyér beszerzésénél, az csak a közlekedési zavarok megszűnésén, szállító eszközök számának növekedésén múlik. De még ilyen nehéz körülmények között is kórházakba, intézményekbe pergőtűz közepette is szállítják a kenyeret a pékségek. Ott, ahol szállításra mód nincs, a lakosság közvetlenül a sütödéktől vásárolja a kenyeret."
Te mennyire ismered az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit? Következő cikkünkben egy kvízzel tesztelheted tudásod.
